Buda

1526-ban, a mohácsi csata után Buda, az ország fővárosa védtelenül maradt. II. Lajos és vele a főnemesség nagy része odaveszett a mohácsi csatamezőn. I. – vagy, ahogy a törökök nevezik: Nagy – Szulejmán hadai szinte ellenállás nélkül nyomulhattak az ország belseje felé. A cél a főváros, a védtelenül maradt Buda volt… Buda vára szeptember 12-én került török kézre. Jóformán kardcsapás nélkül...

1598. november 2-án sikertelenül fejeződött be Buda 1598. évi ostroma, Mátyás főherceg a rosszra fordult idő miatt elvonul seregével téli szállásra. Buda 1598-as ostromára a tizenöt éves háború idején került sor. 1598 tavaszán Adolf von Schwarzenberg császári tábornok és Pálffy Miklós gróf, a Dunáninneni kerület főkapitánya gyors rajtaütéssel visszafoglalta Győrt, Tatát és több dunántúli várat a töröktől. Esély nyílt Buda visszavételére...

Talán 1643-ban született. A halála időpontja már biztosabb: 1709. szeptember 26-án vagy 27-én lépett át a halhatatlanságba Bottyán János kuruc generális, a legendák Vak Bottyánja. Elszegényedett protestáns kisnemesi családból származott, talán ezért is vállalt az 1650-es évektől a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokán lovászi munkát. Hatásukra áttért a katolikus hitre, amiért apja kitagadta örökségéből. Ez egyébként se lehetett valami sok…

1439. május 23-án, Budán – a pár nappal későbbre meghirdetett országgyűlés helyszínén - zavargás tört ki. A fegyveres zendülés valódi oka, a város német és magyar polgársága közötti viszály nem volt éppen új keletű, már több évtizedes múltra tekintett vissza. Amikor 1437-ben Habsburg Albert személyében német-osztrák uralkodó került Magyarország trónjára, a budai német patríciusok úgy érezhették: innen már övék a világ, de legalábbis Buda bizonyosan...

1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap Budapest ünnepnapja.1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt...

Buda harmadik ostromára valójában nem is került sor. Hermann von Russwurm császári fővezér csapatai szeptember közepén érték el, és mentették fel az egy éve ostrom alatt álló Pestet. Lala Mehmed nagyvezér pedig Érd alatt vert tábort, és rögtön Buda megerősítéséhez látott. Hatalmas mennyiségű lőszert, élelmet, katonát küldött a várba, ezt a keresztények képtelenek voltak megakadályozni...

1540-ben meghalt Szapolyai János király, akinek halála esetére, a váradi béke értelmében, a kezén lévő magyarországi területeket át kellett volna adni Habsburg Ferdinándnak. A halálos ágyán János azonban megeskette az urakat, hogy a keleti országrészt nem hagyják Ferdinándnak, hanem fiát, az akkor született János Zsigmondot emelik királlyá. Fráter György kincstartó, Werbőczy István, Török Bálint, Petrovics Péter szeptemberben királlyá is választatták a kisdedet, de a koronázás elmaradt...