Érsekújvár

Mint tudjuk, Magyarország a trianoni békeszerződésbe foglaltak miatt elveszítette területének kétharmadát, ezért gyakorlatilag nem volt olyan szomszédja, akivel szemben ne lett volna területi követelése. Mindezt azonban a diplomáciai szabályok betartásával kívánta kivitelezni. A tárgyalások a területi revízióról a csehszlovák féllel – küldöttségük érdekes módon kizárólag szlovákokból állt – 1938. október 9-én kezdődtek meg a délszlovákiai Komáromban (Komarno), azaz a Komárom északi részében, amely Szlovákiához került Trianon után...

A csehszlovák választási törvény demokratikus volt, de két súlyos hibája csökkentette annak demokratikus voltát. Az egyik az, hogy a magyar képviselő-jelöltnek sokkal több szavazatra volt szüksége, mint egy cseh jelöltnek. A másik hiba a kötött választási lista volt. Ez megakadályozta az igazi népakarat érvényesülését. A választói tömegek hiába voltak bizalommal egy olyan jelölttel szemben, aki a nyolcadik vagy tizedik helyen szerepelt, szavazataikkal az első és második helyen szereplő listavezetők jutottak mandátumhoz...

Múltak az idők, teltek az évek, s mi, ottrekedt magyarok a kisebbségi keserű kenyérre voltunk utalva. A hatalmon lévő csehek és szlovák csatlósaik megelégedettséggel élvezték a pozíciójuk nyújtotta előnyöket, míg nekünk napról-napra éreznünk kellett magyar sorsunk mostohaságát. Legjobban bizonyítja a kormánynak a csehekkel szembeni megkülönböztetett bánásmódját az a törvény, mely a cseh tisztviselők fizetését „szlovenszká vychodá” elnevezés alatt csaknem 50 százalékkal pótolta. Ez annyit jelentett, hogy például a cseh tisztviselő, aki ugyanolyan fizetési osztályban volt, mint én, a fizetéséhez 50 százalék pótlékot kapott, csupán azért, mert cseh keresztlevele volt...

A körmendi csata a török és keresztény erők összecsapása volt 1664. július 26-27-én Körmend melletti Rába parton. A Szentgotthárdnál augusztus elején lezajlott ütközet előkészítője. Komoly jelentősséget a hadtörténelem nem tulajdonít neki, az összecsapás nem volt olyan nagy méretű, s mindkét fél számára csekély veszteséget hozott. Ellenben a török sereget továbbra is a Rába folyó másik partján tartották. A törökök célja az volt, hogy megszerezhessék a Rába átjáróit és így benyomulhassanak Ausztriába...