Habsburg-ház
Pozsonyban, 1807. február 10-én született gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József, államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Vértanú. 16 évesen fejezte be intézeti tanulmányait. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Itáliába ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Eközben (itt a források ellentmondóak) valószínűleg 1827-ben diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örökségére várva, nagy adósságot halmozott fel...
A mayerlingi vadászkastélyban, az 1889. január 30-ára virradó éjszakán elhunyt Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és Maria von Vetsera osztrák bárókisasszony. Nagyjából ez minden, amit biztosan lehet tudni, annak a szomorú éjszakának az eseményeiről. Vagy még ez sem biztos? Egyesek szerint: nem. Adott egyfelől egy fiatalember – Rudolf ekkor még csak 31. évében járt -, aki a világ egyik legnagyobb birodalmának trónörököse...
A vérségi kapcsolatnak köszönhetően Bocskai István rövid időn belül rendkívüli befolyásra tett szert a fiatal és gyenge jellemű uralkodó udvarában, aki politikáját nagybátyja és gyóntatója, Alfonso Carillo atya elképzelései szerint alakította. Bocskai az erdélyi előkelők többségével szemben - akik a Porta elleni háború kockázatát nagyobbnak látták a győzelmi esélyeknél - a „németes” irányzatot képviselte, tehát azt vallotta, hogy egy Habsburg-török konfliktus esetén Erdélynek csatlakoznia kell a keresztény koalícióhoz...
Kassán, 1606. december 29-én hunyt el Bocskaí István Erdély és Magyarország fejedelme. Végakaratában a független Erdély fenntartását kötötte utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények közt majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az ország egységét és a nemzeti királyságot...
1934. október 9-én, kedden, egy borongós, de még enyhe őszi napon, francia időszámítás szerint délután négy órakor Marseille külső kikötőjében, a Quai des Belges (Belga rakpart) mentén lehorgonyzott a Dubrovnik jugoszláv hadihajó. Előző nap, hétfő este indult el Splitből, fedélzetén Sándor jugoszláv királlyal, Jevtić külügyminiszterrel és kíséretükkel...
Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait...
Ilyen előzmények után nem sok ember fejében fordulhatott a gondolat, hogy mindenféle kifogásokat emeljen Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlése ellen. A kuruc vezetés pedig nem volt rest, kihasználva a helyzetet, keresztülvitte akaratát és megszavaztatta a június 13-án, Rákóczi által személyesen előterjesztett, a Habsurg-ház trónfosztásáról szóló törvényt...
A háborús terhek és az elértéktelenedő rézpénz körül kirobbant vita hevében Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor és Rákóczi testőrei lekaszabolták Turóc vármegye követeit. Az ónodi országgyűlésen először a pénzügyeket rendezték. Jelentékeny adót szavaztak meg a katonaság eltartására, de Túróc vármegye követei a vörösrézből vert pénz értékvesztése miatt elégedetlenséget szítottak egy általuk megszövegezett körlevélben...
1439. május 23-án, Budán – a pár nappal későbbre meghirdetett országgyűlés helyszínén - zavargás tört ki. A fegyveres zendülés valódi oka, a város német és magyar polgársága közötti viszály nem volt éppen új keletű, már több évtizedes múltra tekintett vissza. Amikor 1437-ben Habsburg Albert személyében német-osztrák uralkodó került Magyarország trónjára, a budai német patríciusok úgy érezhették: innen már övék a világ, de legalábbis Buda bizonyosan...
1867. május 22-én kelt Kossuth Lajos – a kiegyezés ellen tiltakozó - híres nyílt levele, a Deák Ferencnek szánt, ún. Cassandra-levél. A későbbi turini remete szerint végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát - a már akkor rogyadozó -Ausztriához kötik. A levelet először a Magyar Újság közölte május 26-án, majd május 28-i számában a Magyarország című kormánypárti lapban is megjelent...