Habsburg-ház
Nem sokkal trónra kerülését követően már a különbéke megkötésének lehetősége foglalkoztatta, de erőfeszítései nem jártak sikerrel. Az antantnak nem volt érdeke, hogy a Monarchia területi egységének megőrzésével fejezze be a háborút. Hiszen akkor miből „fizették” volna ki szövetségeseiket? Érdekes, hogy mikor 1918 elején megfordult a hadiszerencse - Oroszország a bolsevik forradalomnak köszönhetően „kiesett a partiból” és az olasz fronton is váratlanul nagy sikereket ért el a Monarchia hadereje, már a franciák ajánlgatták a különbéke lehetőségét...
A közhiedelemmel ellentétben, a magyar kártyának nevezett paklinak nem sok köze van a svájciakhoz, arrafelé jórészt nem is ismerik a felénk játszott játékokat. A magyar kártya csakugyan magyar találmány, első példányai 1835-36 táján készültek el Pesten Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyakészítő mesterek műhelyeiben...
Alig egy hete kaptam a kezeimhez egy elemzést, Horthy levele címmel, melyet Kopátsy Sándor jegyez. Egy teljes mértékben szubjektív írást, amely maradéktalanul az író elfogultságán alapszik, és olyan gyűlöletet fogalmaz meg, amely szinte süt. Ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy honnét az erős indulat, miért a nagy felindulás? Nem célom a szerző személyét lejáratni vagy minősíteni, de a cáfolat előtt tudnunk kell, hogy Kopátsy Sándor 1955-től az MSZMP elődjének a Magyar Dolgozók Pártjának volt a tagja, majd magának az MSZMP első szervezőinek egyike...
Hosszas előkészítő munka eredményeként II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. A szabadságharc bukása után emigrációban Rodostón élt. Itt érte a halál 1735 nagypéntekén. A továbbiakról 1732. október 27-én kelt végrendeletében gondoskodott. Végrehajtásával egy francia királyi herceget bízott meg. Ennek megfelelően testét édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Konstantinápolyban a galatai jezsuita templomban, a későbbi Szent Benedek-templomban, szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került...
Az 1521–26-os háború az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el, bár mellette állt még Csehország és a Német Birodalom is, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak. A római egyházfő is mindössze néhány zsoldost tudott biztosítani a harchoz...
1599-ben Báthory Zsigmond lemondott fejedelmi címéről, helyére Báthory Andrást választották. A papfejedelem – már a katolikus egyház bíborosa volt mikor a fejedelemi címet is megkapta - nem igazán tetszett sem a fényességes török portának, de az osztrák császárnak sem. A saját országában sem örvendett nagy népszerűségnek, az evangélikus szászok és székelyek is ellene voltak. Végül II. Mihály havasalföldi fejedelem, a székelyek támogatásával – akik részére viszont a magyar király, I. Rudolf – aki főállásban, mint német-római császár működött II. Rudolf néven – kapart össze 100 000 aranyat – elűzte őt az országból...
1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót...
Szilágysomlyón, 1533. szeptember 27-én született Báthory István, Erdély fejedelme, Lengyelország királya. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle...
1540-ben meghalt Szapolyai János király, akinek halála esetére, a váradi béke értelmében, a kezén lévő magyarországi területeket át kellett volna adni Habsburg Ferdinándnak. A halálos ágyán János azonban megeskette az urakat, hogy a keleti országrészt nem hagyják Ferdinándnak, hanem fiát, az akkor született János Zsigmondot emelik királlyá. Fráter György kincstartó, Werbőczy István, Török Bálint, Petrovics Péter szeptemberben királlyá is választatták a kisdedet, de a koronázás elmaradt...
Erdély sorsa, illetve János Zsigmond helyzete évtizedekig nem volt rendezve. Szapolyai János király fia választott királyként használta az uralkodói címet, noha sosem koronázták meg. Erdélyi uralmát Szülejmán 1541-es döntése biztosította, és látszatra független, valójában azonban a Portától függő, neki adóval tartozó vazallusként működött. Országának viszonya a Magyar Királysághoz nem volt rendezve, bár több korábbi szerződés (váradi béke, gyalui és nyírbátori egyezmény) is biztosította a Habsburgok uralmát Erdély felett. 1551 és 1556 között valóban megszállták I. Ferdinánd hadai Erdélyt, János Zsigmond és anyja, Izabella Lengyelországban talált menedéket...