hazaszeretet

Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős minta 2021. júliusi lekérdezésével készített felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutatók képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertették szombaton egy kolozsvári sajtótájékoztatón. A kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitásstruktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt...

1971. augusztus 28. Koppenhága. Egy legendás pilóta csatlakozott az égi kötelékéhez, arcán a szokásos csibészes mosollyal mennyországi szolgálattételre jelentkezett… Azon napon nem sütött a nap a dán főváros felett. Sűrű köd volt, halk zápor esett. Még az ég is könnyezett. Egy igazi „vadász-ász” Égi Atyjához hazatérhetett…

Az idő múlásával, mintha valami ismeretlen kór támadta volna meg az egész emberiséget, azaz, az egész emberiség agyát. Ebben kivált a politikusok járnak elől, nagymértékben bizonyítva saját fertőzöttségüket. A kisebb mértékű tünetek a társadalom minden szintjén láthatóvá váltak, főként a közösségi oldalakon, de az egyházakban, és a világi civilszervezetek vezetői és tagjai sorában is...

Ott álltunk a kocsma teraszán, a „nehezek”, a jassz vagányok, akik közben a háború miatt katonák lettünk, és nem szégyellettük a könnyeket. Az író, a „világcsavargó”, a kabaré- és színpadi szerző, a balegyenesek legjobbika, nincs többé… Háború volt. Borzalmas, senkinek sem jó háború. A Zokogó Majom ajtajára már régen lakat került, a vagányokból vén bunyósok lettek. Ám, ha magyar szót hoz felénk a kikötőből a szél, mi régiek, mind reá gondolunk…

Akárcsak Áprily Lajos búvópatakja, úgy búdokolok én is a lélekpusztában.  Folydogálok a magam vájta medrecskémben. A fák sűrűi között beszivárgó nap beragyogja utat vájó  medrem  partját. Áthatol tiszta vizemen. Majd a  fodrozó víz tetején huncutul elidőz. Simogatja vízmosta köveim. Nézi, ahogy habzó vizem mossa- mossa, simára – laposra kavicsaim idők óta. Ilyenkor, a fénytől  megtelik a lelkem, benne az élni akarás, a derű. Napsütötte kedvem egekig ér...

Horthy Miklós, 1920. március 1-én, 12.h 45 perckor tette le esküjét a Nemzetgyűlés előtt, hogy 1944. október közepéig kormányozza az országot. A Közel négyszáz esztendős török és Habsburg függőség után, egy szabad Magyarországot. A Tisza partjáról indult el a „szegedi gondolat” és Szegedről indult meg egykoron a Nemzeti Hadsereg élén Horthy fővezér. Szeged városából, ahol még ma is csak halkan lehet kiejteni Horthy Miklós nevét...

Évértékelőt tartott Gyurcsány Ferenc az ellenzék vezére és ebben több dologban színt vallott. Ha eddig nem tudtuk volna most megerősítette az Európai Egyesült Államok hamis eszményét. Magát magyar és EU-s zászlókkal vette körül, összesen 10 zászló állt a háta mögött beszéde közben, aminek fele magyar másik fele EU-s. A pulpituson a „Magyarok, hazafiak, európaiak” szlogen állt. Kár pedig szájára vennie a hazafiak szót, hiszen közismert magyar ellenessége, gondoljunk csak a sok évvel ezelőtti kettős állampolgársági szégyenletes népszavazásra, vagy az EU-ban árult hazára. Társaival együtt, minden platformot megtámad, hogy a haza ellen áskálódjon, feljelentsen, hogy az ország anyagilag is minél rosszabbul járjon. Sok mindenről beszélt, de legvissza taszítóbb keresztény ellenes kirohanása volt, és hogy ateista létére ő akar kioktatni kereszténységből, amiről fogalma nincs. Beszédét a járványhelyzet drámai ecsetelésével kezdte, a tőle megszokott patetikus hangon...

A háború lezárásának közeledtével az egész Kárpát-medencében baljós, gyilkos szelek lengedeztek. 1000 esztendő vitézségét taposta sárba a proletárok vérgőzös bosszúja, mely a tradíciók legapróbb jeleit is el akarta tüntetni a magyar lelkekből. Ezen időkben 1919 januárjában Nógrád vármegye székhelyén is eljött a szinte elmúlást jelentő pillanat, amikor idegen csizmáktól retteghetett a magyar. Az egész Felvidéken kisebb ellenállásokat leszámítva végigmenetelő cseh légiók sajátjukká akarták tenni Balassagyarmatot is. Mellesleg nem ez lett volna a végállomás, ahogy azt sok korabeli térkép és visszaemlékezés is bizonyítja. A Hatvan, Gyöngyös, Miskolc vonalig akarták kitolni határaikat a csehek...

"Már nem tudom, hogy akartam befejezni a mondatot. Csak azt tudom, meg akartam magyarázni, hogy az "itthon" számomra mennyire fontos, akkor is, ha dúl a bunkóság, ha rettegni kell a szomszédoktól, ha minduntalan becsapnak, ha szeméthegyek között kell az erdőn sétálni, kutyaszarokat kerülgetni az utcán, akkor is idetartozom, itt tudok csak élni, megengedem: azért, mert máshol sokkal rosszabb lenne számomra, akkor is, ha látszólag "jobb" lenne..."

Amikor a betyárokról esik szó, akkor az úri népség fölhördül, és rögvest megidézi Loucsikot meg a királybíró Rádayt. Rablónak meg martalócnak illeti őket, ám ezzel csak saját levükben főnek. Hej pedig, ha tudná a sok kegyelmes- nagyságos- és méltóságos úr, hogy a puszta fia milyen, rögvest megváltozna a véleményük róluk...