Húsvét

A parkban még felmászhattunk a tankokra, persze csak szülői felügyelettel, mert a szülők is részt vettek, sőt kötelező volt nekik is részt venni ezen a nagy ünnepen. Elvégre piros betűs, munkaszüneti nap volt. 1950-1989-ig. A történelem órán meghallgattuk, mi több megtanultuk, hogy Battonyánál jöttek be az oroszok, majd Nemesmedvesnél mentek ki. Azután mégis itt maradtak jó pár évtizedig. És azon vitatkoznak ma is, hogy felszabadítás vagy megszállás volt-e?

Az Isten, vagy Teremtő fogalmának meghatározása ősidők óta folyik. Az emberiség képtelen volt egy egységes szemléletet létrehozni. Sokféle elképzelés, feltevés volt és van napjainkig. Számtalan vallás jött létre és mindegyik esküdött a sajátjára. Sok vallás térítői nem riadtak vissza tanaik erőszakos terjesztésétől sem. Az emberiség sajnos már régen letért az eredeti, ősi isteni kinyilatkoztatás útjáról. A jó és a rossz erők harcai közül gyakran a rossz erők érvényesültek. Az emberséges és a türelmes ősi magyar vallás is ennek lett áldozata...

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be...