Nagypénteki gondolatok...

Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) második napja.

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja. Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Nagypénteknek a hivő katolikus néphagyományban több egymással állandóan vegyülő, újabbnál újabb változatokat termő megnyilatkozása van. Természetesen mind közül a passió emelkedik ki, vagyis Jézus kínszenvedése és kereszthalála, továbbá a keresztnek és az arma christi néven összefoglalt kínzóeszközöknek legendában, énekben, elmélkedő imádságban épületes szándékkal való számbavétele. Igen jelentős a passiónak a misztériumjátékokban, felvonulásokban, Mária-siralmakban való felidézése, elsiratása is. Mindezeket legtöbbször már nem a kánoni evangélium, hanem az apokrif hagyomány, legenda és látomás ihlette. Kívül kerül a liturgia kötelékén, bár nem szakad el tőle.

Az Isten, vagy Teremtő fogalmának meghatározása ősidők óta folyik. Az emberiség képtelen volt egy egységes szemléletet létrehozni. Sokféle elképzelés, feltevés volt és van napjainkig. Számtalan vallás jött létre és mindegyik esküdött a sajátjára. Sok vallás térítői nem riadtak vissza tanaik erőszakos terjesztésétől sem. Az emberiség sajnos már régen letért az eredeti, ősi isteni kinyilatkoztatás útjáról. A jó és a rossz erők harcai közül gyakran a rossz erők érvényesültek. Az emberséges és a türelmes ősi magyar vallás is ennek lett áldozata.

Az égiek elrendelték egy kiválasztott, tanító ember földre születését Jézus személyében. Isteni küldetés volt ez, mert vissza kellett állítani az ősi isteni kinyilatkoztatás (tanítás) eredeti tanait.

És ahogyan azt magam is vallom, Jézus a galileai Betlehemben, egy szittya pártus királyi családba született. Egyiptomban nevelkedett, korának legnagyobb műveltségét szerezte meg. Főleg a méd Magar törzs mágusaitól és a Szittya-magyar bölcsektől, táltosoktól tanult. Bizonyára főtáltosi, tudós szintet ért el. Bejárta az akkori keleti világ, India, Tibet, stb. legjobb iskoláit.

Tanulmányait befejezve, bölcsessége és műveltsége magaslatán visszatért ősei(nk), Kánaán földjére. Az isteni, égi erőket bekapcsolva elkezdte szittya népének tanítását, hogy isteni küldetése beteljesüljön.

Jézus képes volt az égi erők, az isteni teremtő erők bekapcsolására, és elérte az Istenségi szintet. Sosem állította magáról, hogy Ő Isten! Mert hogyan is lehetne egy földre született emberből Isten? Nem alapított egyházat sem! Évszázadokkal később követői tették azt.

Jézust 325-ben a római egyház niceai zsinata Istenné nyilvánította! Az Áriánusz Isten-i (ember) felfogás veszített! Az „i” betűn múlott csak. Ez a határozat a római jézusi tanításokat napjainkig meghatározza.

Jézus az emberséget, igazságot, tisztességet és a szeretetet hirdette. Tanításait a Róma által kinevezett zsidó főpapok és helytartók ellenszenvvel fogadták. Nem ismerték és nem értették Jézus isteni küldetését és tanításait. Hamis, kitalált, valótlan vádakat emeltek ellene. Galileai (szittya) (e tartomány eredeti neve: Galil hag gójim = a nemzsidók földje) származása bizonyára közrejátszott ebben.

A Júdás-Kajafás-Heródes-Pilátus féle összeesküvésnek köszönhetően, 33 éves korában halálra ítélték, és keresztre feszítették. Nagyon balgatag világ volt az, mivel senki sem tudta megakadályozni ezt a rémtettet…

Hogy ez miként történt, nem tudjuk. Számunkra csak az itt hagyott Ige maradt, s a példázatok, jelek tömege. A golgotai jelenet az utolsó ilyen példázatok egyike volt. A Fény Fia a zsidók által követelt "kereszthalálával" egy javíthatatlan nép vad, gyilkos indulataira és világpusztító terveire akarta figyelmeztetni az emberiséget!

Az isteni küldetés, az égiek ereje, az élni akarás, az elszántság, a mágusok és követői határtalan erőt, segítséget adott Jézusnak. Túlélte a keresztre feszítést, mert legyőzte a halált. Jézus elhalálozás közben támadhatott fel, mert az égiek és a földiek életben tartották! Több évtizedig száműzetésben élt még és folytatta isteni küldetését.

Ehhez hasonló erős, magabiztos, ősi magyar Isten hitre és élni akarásra van szüksége a Magyarságnak is! Ennek tudatában és a megvalósulás hitében élve, van még remény Magyar nemzetünk feltámadására… Bízhatunk ebben az örökkévalóságban, mert él a Magyarok Istene.

Források: PaprikaBlog; wikipedia; napkeresztény egyház.

A borítóképen Munkácsy Mihály, Golgota festménye.