vallás

A magyarok ősvallása körül már nagyon régóta megy egy fajta huzavona. Kezd kifakadni magából a nemzet, de nemzeten belül is nagyon sok a félreértés, elferdítés és találgatás. Ezek a különböző megközelítések politikailag sem különülnek el egymástól, csak mások kicsit. A magyar reformkorban megélénkült az érdeklődés a korai magyar kultúra sajátosságainak feltárása iránt...

Óh, csendes éj, nyugalmas éj, surrog a magnó, kazetta, énekelik gyönyőrűen, és énekelgettem velük együtt jómagam is .Minden renben, minden rendben, csitítgattam magamot. Hatalmába kerített egy valamiféle jóleső érzés és lassan belém fészkelte magát a békesség. A gyertyák fényénél sokáig néztem, bámultam a karácsonyfa ágacskámot. Egy idő után elkoppant a szemem, mint valamikor réges -régen otthon, a karácsonyfa alatt. -Angyalka, gyere vissza!- motyogtam álmomban...

Sokan azt gondolják, hogy a hit, Jézus, a kereszténység valamiféle elvont fogalmak, amelyekről csak a templom falain belül, csak hozzáértő szakemberek (papok) által lehet hallani és megérteni. A kereszténység azonban ennél sokkal egyszerűbb, sokkal könnyebben megközelíthető és felfogható, mint azt bárki gondolná. Hiszen mi az alapja a keresztény hitnek? Az, amire minden ember vágyik: hogy szeressék, odafigyeljenek rá, hogy segíthessen másokon, s amikor szükség van rá, rajta is segítsenek mások...

Kanadában Montreal és Toronto katedrálisai is pirosban tündökölt, valamint a párizszi Sacré Coeur bazilika. Szlovákiában is több középületet kivilágítottak, Ausztráliában pedig hat egyházmegyében is úgy döntöttek a gyerekek, hogy piros ruhában járnak iskolába. Belgiumban gyertyás körmenetet szerveztek az üldözött keresztényekért...

1566-ban elveszett Szigetvár, elesett Zrínyi Miklós. De a török vesztesége is nagy volt, Szulejmán szultán ott halt meg – természetes halállal – Szigetvár falai alatt. Szulejmánt fia, II. Szelim szultán követte a trónon. Szelimet kevésbé érdekelték a hadjáratok, a birodalom növelése, az igaz hit terjesztése, mint apját. Ő jobb szeretett mulatozni, az italt sem vetette, holott ez Mohamed próféta követőinek már akkor is szigorúan tiltott volt...

1444. november 10-én vívta meg a várnai csatát az I. Ulászló király és Hunyadi János vezette keresztény szövetséges hadsereg a II. Murád szultán által vezetett török sereggel. 1443-ben reálisnak tűnt, hogy a törököt egyszer s mindenkorra kiverjék Európából. Hunyadi Jánosnak a muszlimok felett aratott sorozatos győzelmei arra sarkallták I. Ulászló magyar (és nem mellesleg: lengyel) királyt, hogy támadó hadjáratot indítson...

Asztrik a Posen mellett fekvő meserici kolostor apátja volt. A Szent Istvánról írott legendák szerint a tanítványaival érkezett Magyarországra, a pécsváradi kolostort velük felépítette és annak első apátja lett. Az első püspökségek alapításakor Szent István kalocsai püspökké nevezte ki. Mint a király bizalmas embere, ő vezette a II. Szilveszter pápához küldött követséget. Ennek a követségnek az évét a források alapján pontosan meg tudjuk határozni. A Szent István életéről írott Nagyobb Legendában azt olvashatjuk, hogy a Géza fejedelem „halála után az ötödik évben” a követség elhozta „az apostoli áldás levelét”...

Ha valakire rásütnek valamit, akkor annak a nyoma egy életen keresztül ottmarad a bőrén. Hiába telnek el az évek fölötte, hiába változik a véleménye, a lelkivilága, s hiába éri el az áldott felismerés, a hit világossága, a múlt mégis kísért. Ez csak akkor nem igaz, ha pártokokról, politikai érdekekről vagy pénzről van szó… Tóth Gabi fellépett az Eucharisztikus Kongresszust záró mise előtt...

Úgy tűnik, hogy Géza csak a fejedelemsége utolsó éveiben vette fel a keresztséget. Ekkor már túl idős volt ahhoz, hogy meggyőződéses kereszténnyé váljon. De vajon mit láthatott maga körül Géza abban az időben, amikor rászánta magát arra, hogy Magyarország keresztény királysággá alakításának folyamatát elindítsa? A Német-római Birodalomnak alávetett Csehországban, ebben az időben a keresztény II. Boleszláv herceg uralkodott...

Vajon milyen vallást követtek a magyarok Szent István előtt? A szkíta népek egyik legfontosabb tulajdonsága a szabadság szeretete, így a magyarság esetében is ésszerűnek tűnik a lelkiismereti szabadság feltételezése. A kereszténység bizonyíthatóan jelen volt őseinknél, de könnyen lehet, hogy ez a fajta tiszta, dogmák nélküli kereszténység, nyugati szemmel nézve inkább tűnhetett „pogányságnak”. A magyaroknál az akkori időkben jelen lévő kereszténység, sokkal közelebb állhatott az őskereszténységhez, mint az intézményesült egyház vallási szemléletéhez...