Ki térítette meg a magyarokat? II. rész – Adalbert prágai püspök

Az I. rész itt érhető el.

Vajon milyen vallást követtek a magyarok Szent István előtt? A szkíta népek egyik legfontosabb tulajdonsága a szabadság szeretete, így a magyarság esetében is ésszerűnek tűnik a lelkiismereti szabadság feltételezése. A kereszténység bizonyíthatóan jelen volt őseinknél, de könnyen lehet, hogy ez a fajta tiszta, dogmák nélküli kereszténység, nyugati szemmel nézve inkább tűnhetett „pogányságnak”. A magyaroknál az akkori időkben jelen lévő kereszténység, sokkal közelebb állhatott az őskereszténységhez, mint az intézményesült egyház vallási szemléletéhez. Amikor tehát a nyugati források „térítésről” írnak, akkor az ilyen tudósításokat illene kellő fenntartással kezelni. Sorozatom második részében, Adalbert prágai püspök személyét és magyarországi tevékenységét fogjuk megvizsgálni.

A Piligrim passaui püspök által 973-ban Magyarországra küldött hittérítők 977. évi kiutasítása után, hosszú éveken át egyetlen olyan nevesíthető főrangú egyházi személyt sem tud felmutatni a történetírás, aki Magyarországon személyesen, vagy küldöttei által jelen lett volna. A következő ilyen főrangú egyházi személy Adalbert prágai püspök, aki bizonyíthatóan csak 994-ben érkezett Magyarországra és ebben az időben lett az ifjú Szent István lelki atyja.

A magyarok első királyának születési évéről megoszlanak a vélemények. Valószínűsíthetjük, hogy a Képes Krónika által leírt 969-es évszám sokkal inkább jelképes, mint valóságos születési év. A Szent István-legendák kormeghatározása alapján, István 980 körül születhetett. Tehát amikor Adalbert Magyarországon járt (994-995), akkor a leendő király 13-14 éves korban lehetett. A Legendák szerint, az ifjú herceget Adalbert keresztelte meg. Erre viszont csak ebben az időszakban kerülhetett sor. Valószínű, hogy maga Géza fejedelem is csak ekkor, Adalbert által lett megkeresztelve. A félig pogánynak tartott fejedelem a fia nevelését, korának egyik legkiválóbb egyházi vezetőjére bízta. A püspök István nevelőjeként és lelki vezetőjeként, nagy befolyást gyakorolhatott az ifjú jellemének fejlődésére.

A csehek főpapját jámborság és őszinte, mély hit jellemezte. Adalbert számára terhes volt a püspöki méltóság, melyben olyan feladatokkal szembesült, melyek felőrölték a lelki erejét. A prágai püspök befelé forduló természetű, szemlélődő típusú ember volt, akitől távol állt a keménység és a küzdelem. A terhes feladatok és küzdelmek elől 988-ban Rómába menekült, hogy a pápa engedélyével egyszerű zarándokként Jeruzsálembe mehessen és ott szolgálhassa az Urat. A monte-cassinói apát tanácsára végül megváltoztatta a tervét és 990-ben bencés szerzetes lett. Magyarországra is bencés szerzetesként érkezett. Adalbert jellemrajzát megismerve, elképzelhetetlennek tűnik, hogy a nevét adta volna bármiféle durva, erőszakos térítő tevékenységhez. Szent István a szellemi ébredés és a lelki fejlődés szempontjából legfontosabb korban, 13-14 évesen volt Adalbert tanítványa. Biztosra vehetjük, hogy Szent István uralkodási módszereire, erőteljes hatással volt ez a kapcsolat. Istvánnak Adalbert iránti tiszteletét mutatja, hogy a 997-ben porosz földön vértanúságot szenvedett és 999-ben szentté avatott prágai főpapot tette meg, az 1000-ben alapított esztergomi főegyházmegye védőszentjévé.

Folytatása: III. és a IV. rész.

A borítóképen Szent Adalbert (Kovács Mihály festménye, 1855).