Joszif Visszarionovics Sztálin

A recski kényszermunkatábor a Heves vármegyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”...

Egy békeszerződés nem rózsaszín leányálom, legalábbis a vesztes fél szempontjából sosem az. Ezt úgy nagyjából az ókor óta pontosan tudhatjuk, mikor a gallok Brennus vezetésével betörtek a Római Köztársaságba. A hadisarc lemérésénél a gallok megcinkelték a mérleget, és ezt nem is nagyon titkolták. Amikor a római küldöttség tiltakozott ez ellen, Brennus a legenda szerint a képükbe nevetett, és így szólt: „Vae victis!”, azaz „Jaj a legyőzötteknek!”. És a kardját a mérleg serpenyőjébe dobta…

Nem szép, nem kulturált, nem intelligens és nem okos dolog emberek millióit politikai haszonlesésből lehülyézni, és megrágalmazni, amint azt Ön tette. Kijelentése, miszerint a Fidesz-szavazók megfizetett vagy meghülyített emberek, nem egyezik a valósággal. Kijelentése tehát, ostobaság, ami csak arra való, hogy az Ön megítélése a jelenleginél még mélyebbre süllyedjen. Hiszen, emberileg sem megengedhető ez a megállapítás, amely bolsevik politikai elvakultságát tükrözi...

A ’90-es évek elején az oroszok többsége inkább a szabadságot éltette és nem a Szovjetuniót siratta. Andrej barátom is élt az új idők adta lehetőségekkel, s immár nem csupán a szocialista tábor határain belül utazgatott. Soha nem felejtem azonban el, hogy 1994 telén a konyhában ülve komoran meredt hol a pohárra, hol pedig az ablakon át a Kremlen lengedező orosz zászlóra, s kitört belőle, hogy neki már nincs hazája...

A sztálini Szovjetunióban nem volt életbiztosítás magyarnak vallania magát az embernek. A kockázatok meg csak halmozódtak, ha ráadásul papságra adta a fejét a jótét lélek. A helyzet még inkább fokozódott, ha püspök is lett belőle, pláne, ha olyan püspök, aki ellenezte, hogy a görög katolikus egyházat beolvasszák az orosz ortodox egyházba…

1961. október 30-án az SZKP (Szovjet Kommunista Párt) kongresszusa egyhangúlag úgy döntött, hogy Sztálin testét el kell távolítani a Lenin mauzóleumból. 1961. október 31-én, naplemente után rémregénybe illő események tanúja lehetett volna a moszkvai Vörös téren az arra tévedő. De nem tévedhetett arra senki, a rendőrség gondoskodott róla. A teret jó előre kiürítették, a környező utcákat lezárták...

1944. október 9-én késő este, a Kreml egyik termében Winston Churchill és Joszif Visszarionovics Sztálin együtt üldögéltek. Tán kicsit iszogattak is… Hiszen egyikük sem vetette meg a „jóféle erőset…” És néhány pillanat alatt befolyási övezetekre osztották fel Európa egyik felét… A források szerint nagyjából ilyesmi hangzott el...

1939. szeptember 17-én a sztálini Szovjetunió - a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében - hátba támadta a hódító német Wermachttal élethalálharcot vívó lengyeleket. „Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése az, hogy ne vegyen részt semmiféle agresszióban Lengyelország ellen” - jelentette ki Teleki Pál magyar miniszterelnök. Néha „kifelejtenek” dolgokat a történelemből. Azt mindenki tudja, hogy 1939. szeptember elsején elkezdődött a II. világháborúnak nevezett szomorújáték, azzal, hogy Hitler csapatai Lengyelországra támadtak...

A felkelés 63 napja alatt a felkelők által ellenőrzött területeken döntéseiben szabad, és demokratikus lengyel állam működött Varsóban. Legális hatósággal, közigazgatással és hadsereggel. Működött a lengyel igazságszolgáltatás, a rendőrség és a politikai pártok (azok is, amelyek a Londonban székelő kormány ellenzékét képviselték). A város minden kerületében megalakultak a felkelési önkormányzati szervek, amelyek a házbizottságok közvetítésével működtek...

Ez a Kijev által folytatott „dekommunizálás” logikájából következik. Az alatt az idő alatt, amíg Ukrajna a Szovjetunió része volt, az ország területe a másfélszeresére, lakossága gyakorlatilag a duplájára nőtt – emlékeztetett Muratov. Ukrajna, mint ország, gyakorlatilag II. Katalin, illetve Joszif Sztálin idején alakult ki, önállóságára pedig Lenin idején kezdett szert tenni. Akinek emlékműveit Ukrajnában ma serényen bontogatják...