Kenderes

A gyönyörűen felújított református templomban ünneplőbe öltözött emberek szerte az országból s szerte a trianoni diktátum által elszakított országrészekről. Előttem szegediek ülnek a padban, mellettem székely, amott pedig a Budapestről különbusszal érkezett emlékezők csoportját látom, míg egy szépszál délvidéki legényt szeretettel üdvözöl egy felvidéki barátom...

A kormányzó gondolatait olvasva - száz évnél is több telt el - olyan mintha az idő ismételné önnönmagát. Turáni átok nincs és nem is volt; úgy találták ki nekünk! A tisztességes magyar nem átkozódó fajta, a sajátjait soha nem gyalázná, soha nem káromolná. De, akkor ki volt az a ravasz idegen, aki éppen ezzel a hazugsággal akarta a széthúzást, marakodást és „elrendeltetést” erősíteni?