A Horthy család magyar földbe való temetésének 28. évfordulóján

-Személyes emlékek: Kenderes, 2021. szeptember 5-én-

A gyönyörűen felújított református templomban ünneplőbe öltözött emberek szerte az országból s szerte a trianoni diktátum által elszakított országrészekről. Előttem szegediek ülnek a padban, mellettem székely, amott pedig a Budapestről különbusszal érkezett emlékezők csoportját látom, míg egy szépszál délvidéki legényt szeretettel üdvözöl egy felvidéki barátom. 

Bogdán Péter polgármester úr köszöntője rövid, de mégis mindenkit megszólít, aki arra vette az idejét, hogy Kenderesen tegye tiszteletét. És ez bizony becsülendő, ez lehet előttünk példaképp!

Hirtelenjében csend lesz a tömött templomban, kezdetét veszi az istentisztelet. Nagytiszteletű Cseh Judit lelkész asszony szolgálja híveit. Nem érzem azt, hogy csak a reformátusokhoz szól, sokkal inkább azt, hogy minden keresztény lelkületű magyarhoz. Szerény alázattal hiszem, hogy így van ez jól!

Az erős közösségi érzést nem töri meg Vesztergám Miklós tárogatója és Ujj Mária Tünde éneke, a tömeg velük együtt énekel…

A Horthy-kriptánál sokan gyűltek össze. Vitézek, tengerészek, Magyar Önvédelmi Mozgalom tagok, csendőrök, nemzetőrök és más hagyományőrzők mellett a derék civilek. Jó rájuk nézni, hiszen most nincs közöttük semmilyen valós vagy vélt véleménykülönbség. Most egy a cél: 

A méltó megemlékezés.

Dr. Szakály Sándor professzor beszéde mértéktartó és nagyívű, számosan tovább is hallgatták volna még, éppen úgy, mint Reiner Péter vészkorszak túlélő, Kovács Pál által elmondott üzenetét. 

A Horthy Miklós Társaság aranyérmét Dorogi György választmányi elnöktől éppen ő veheti át, jó volt látni az örömét és az őszinte mosolyát. Bizony, megérdemelte már!

Bogdán polgármester úr is elismerést ad át, de a taps inkább neki jár. Kenderes nem felejtette el Horthy Miklóst és családját, Isten tartsa meg a helyiség és annak elöljáróinak szokását!

A koszorúzó főhajtás méltó volt a megemlékezéshez, nem volt tolongás, nem volt magamutogatás.

Végül a Nemzeti Imánk eléneklése zárta a rendezvényt…

Köszönjük Kenderes, köszönjük jelenlévők és köszönjük mindazoknak is, akiknek a lelke velünk volt!

Zetényi-Csukás Ferenc