kommunizmus

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a mai Ukrajna jelentős része hagyományosan orosz terület, és hogy a 2014-es tüntetéseket követő nyugat felé fordulás egyenesen elvetése a Moszkvával korábban ápolt szoros kapcsolatnak és a politikai realitásnak. Egy, a Kreml honlapján közzétett cikk szerint Putyin kijelentette, hogy a modern Ukrajna nem más, mint szovjet kitaláció: „A modern Ukrajna teljes egészében a Szovjetunió szüleménye, a történelmi Oroszország területének kárára jött létre”...

1884. május 28-án született Eduard Benes cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője, az ország második elnöke. Akiről bizonyos dekrétumokat neveztek el és akinek mi magyarok oly sokat „köszönhetünk”. Azt szokták mondani: halottról jót, vagy semmit. Akkor mondom a jót: Benes úr kiváló politikus volt. És a maga szempontjából a legjobb időben, a legjobb helyen került „helyzetbe”.

1919-ben június kilencedike pünkösd volt… A századelőn ez az ország egyik legnagyobb ünnepe, a katolikus egyház születéséé, amikor az addig kissé tesze-tosza apostolokra lángnyelv formájában kiáradt a szentlélek, és az egész lényüket megváltoztatta. 1919 pünkösdje beleégett az emberek emlékezetébe Csornán...

Hajnali napfény ébreszt. Május elseje. A MUNKA ünnepe. Bár semmi kedvem elmenni a kötelező felvonulásra, végighallgatni az ünnepi köszöntőket, amikor is Apró Antal méltatja a munkásokat Szegeden, a Széchenyi tér platán fái alatt. Még jó, hogy nem álltam sorba, amikor a zászlókat osztogatták. Van itt zászlóvivő elég. Különben is ma reggel azt ígértük a gyerekeknek, hogy bográcsozni megyünk az erdőre...

A kép ismerős lehet mindenkinek. Az 1956-os forradalom egyik áldozata fekszik magányosan, elhagyatottan az őszi avaron. De van egy kis hiba. A hely és az idő. A New York-i Alley Pond Parkban 1959. november 25-én holtan találták Povl Bang-Jensen dán diplomatát. Alig múlt ötven esztendős… Koppenhágában született, 1909. április 6-án. A három napja eltűnt diplomata frissen borotváltan hevert az avarban, jobb halántékán golyó ütötte seb, jobb keze mellett fegyver...

A parkban még felmászhattunk a tankokra, persze csak szülői felügyelettel, mert a szülők is részt vettek, sőt kötelező volt nekik is részt venni ezen a nagy ünnepen. Elvégre piros betűs, munkaszüneti nap volt. 1950-1989-ig. A történelem órán meghallgattuk, mi több megtanultuk, hogy Battonyánál jöttek be az oroszok, majd Nemesmedvesnél mentek ki. Azután mégis itt maradtak jó pár évtizedig. És azon vitatkoznak ma is, hogy felszabadítás vagy megszállás volt-e?

Az első világháború végén nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia került végveszélybe, hanem a királyság intézménye is. A háborús összeomlás, a kommunista diktatúra és a Trianon után talpra állni próbáló Magyarországon az egyik legmegosztóbb politikai vita az államforma körül bontakozott ki. A kérdés Horthy Miklós kormányzóvá választása után sem rendeződött: akadt, aki mielőbb változtatott volna a kialakult helyzeten...

Az 1850-es évek végén már több alkalommal is volt Pesten tüntetés a válságát élő önkényuralommal szemben. 1860-ban, az addig csak titokban ünneplő egyetemi ifjúság – a rektori tilalom ellenére – minden addiginál nagyobb megmozdulásra készült. Gyászmisét akartak mondatni az 1849-49 szabadságharc során elesett honvédek és a megtorlások során kivégzett vértanúk emlékére. A rendőrség persze résen volt, és ezzel igazán „haladó hagyományt” teremtett. A szervezkedők közül többeket és a velük kapcsolatban álló, mindig gyanús Táncsics Mihályt már jó előre őrizetbe vették. Tán innen vette a Kádár-rendszer rendőrsége az ötletet, hogy március 15. és október 23. előtt bevitték a közismert ellenzékieket egy kis „elbeszélgetésre”...

Neked is azért írok nyílt levelet, hogy közöljem: bárki áll a hátad mögött és hiteget a hatalom megszerzésének lehetőségével, az csak marionett figurának használ. És amikor Te fenyegeted az újságírókat, akkor tudnod kell, hogy elsősorban saját magadat fenyegeted. Ugyanis a nagypapi-féle, keresztény magyarságot fenyegető, eltaposó kommunista vészkorszak ideje, egyszer és mindenkorra lejárt. Akkor féltek az emberek a nagyapádhoz hasonló aljas senkiktől, de ma már tudjuk, mit lehet tőletek várni, így a védekezés minden eszközét jól ismerjük. Csak nem képzeled, hogy ma ugyanazt megtehetitek, mint hetven éve? És hidd el, nem csak a toll a fegyverünk ma már. Tehát, ne is próbálkozz… se te, se a többiek...

Kevés olyan ember van manapság, aki nem akar megszabadulni a kórtól, a járvány általi veszélyeztetettségtől. A kommunista, szocialista, liberális politika azonban minden józanságot, emberiességet felülír. A DK orvos-politikusa egyenesen kijelentette, hogy jobb a betegség, mint a vakcina. Nos, teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy ez az ember vagy nem normális, vagy dr. Josef Mengelével azonos szellemiségű. A mengelei, de tágabb értelemben a náci szellemiség nem áll távol ettől a párttól, hiszen, ha a cigányok elleni legutóbbi DK-s támadást, vagy az egyetlen európai zsidó TV kiebrudalását tekintjük, akkor már közel állunk bizonyos „korábbi” müncheni eseményekhez...