Moldva

Az 1848–1849-es szabadságharc és az erdélyi eseményei összeforrtak Józef Zachariasz Bem nevével. A lengyel szabadsághős, a magyarul Bem Józsefnek hívott kiváló hadvezér csak elkeseredett harcok árán tudta Erdélyt visszafoglalni a császári csapatoktól. Ezek a harcok összességében jelentős sikerrel zárultak, de a hadműveletek során kudarcok is érték a magyar sereget...

A vérségi kapcsolatnak köszönhetően Bocskai István rövid időn belül rendkívüli befolyásra tett szert a fiatal és gyenge jellemű uralkodó udvarában, aki politikáját nagybátyja és gyóntatója, Alfonso Carillo atya elképzelései szerint alakította. Bocskai az erdélyi előkelők többségével szemben - akik a Porta elleni háború kockázatát nagyobbnak látták a győzelmi esélyeknél - a „németes” irányzatot képviselte, tehát azt vallotta, hogy egy Habsburg-török konfliktus esetén Erdélynek csatlakoznia kell a keresztény koalícióhoz...

Magukra haragították a mélyromán érzelmű kommentelőket a moldvai Neamţ megyében található Vânători természetvédelmi park illetékesei, pedig csak annyit tettek, hogy a magyar-román közeledés jegyében kereszteltek el egy frissen világra jött bölényborjút. A természetvédelmi parkban ez régi gyakorlatnak számít, ráadásul nem is vádolhatók azzal, hogy ne lennének román nemzeti érzelműek...

Mivel azon szabadság, melyet Szent István király szerzett volt országunkban mind a nemeseknek, mind egyebeknek, némely királyok hatalma által, kik néha magok haragjáról bosszút állának, néha hallgatának a gonosz embereknek hamis tanácsokra, vagy kik az ő tulajdon hasznokat keresék, igen sokban megkárosodott: a mi nemeseink Fölségünknek, és az előttünk való királyoknak sokszor könyörgöttek és esedeztek országunknak megjobbítása végett...

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: éppen itt az ideje lendíteni kicsit a dolgokon és megvitatni Havasalföld, valamint Moldva hovatartozását. Abban az időben, a törököknél az ilyen „vitáknak” kézenfekvő lezárása volt egy jó kis katonai akció. Már tavasszal Szendrőnél elkezdték a csapatösszevonásokat, de a tényleges hadjáratra csak jóval később, ősszel kerítettek sort. Októberben törtek be Erdélybe. Már ez sem volt igazán okos ötlet tőlük, a közelgő tél miatt nem is gondolhattak hosszabb akcióra a havasok táján, legfeljebb, amolyan rabló-kirándulásra...

Évekkel ezelőtt írta meg a román publicista a legendás, “Elegem van Romániából, Erdélyemet akarom!” című kiáltványát. Azóta a fősodratú bukaresti média és politika fő hazaárulója, és persze a magyarok, meg a maroknyi (de azért egyre több) valóban erdélyi identitással bíró román kedvence. A foter.ro tudósításából kiderül: Kolozsváron ismét szép mélyütést vitt be a román soviniszta szemléletmódnak. A transzilvanista fenegyerek, a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem hallgatói önkormányzatának meghívására tartott előadást...