Őrvidék

A saint-germaini békediktatum az első világháborút lezáró Párizs környéki békediktatumok rendszerének részeként létrejött békediktátum. Egyfelől Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama), másfelől a háborúban győztes antant államai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) írták alá a franciaországi Saint-Germain-en-Laye-ben, 1919. szeptember 10-én...

Mielőtt bárki felszisszenne, hogy a tiltakozás ilyen formája túl erős, gondoljunk vissza két olyan múltbéli eseményre, amely a felvidéki magyarokkal történt itt, a mai Szlovákiában. Törvény tiltja a magyar zászló bevitelét a labdarúgó-mérkőzésekre. Hajszálon múlt, hogy törvény tiltotta volna a magyar himnusz eléneklését szlovákiai rendezvényeken. A zászlónk, a himnuszunk a mi szimbólumaink. Száz év óta ezerszer jobban kapaszkodunk beléjük, mert erőt adnak ahhoz, hogy őshonos közösségként határozzuk meg magunkat itt, a Felvidéken és reményt adjon ahhoz, hogy összetartozunk...

Az elmúló év utolsó napján minden ember nagy reménnyel van a következő esztendő felé, miközben értékel és számot vet az eljövendő sorsa elé. Azonban vannak értékek, amelyek nem változnak, nem változhatnak, amelyek állandók. Ezekről a gondolatokról szeretne szólni az alábbi szerény írás...

A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. Az antant jóváhagyta az osztrák kérelmet és az 1919. szeptember 10-i saint-germaini békeszerződésben Ausztriának ítélte a területet, majd 1920. június 4-én a trianoni békeszerződésben ezt megerősítette...