Ausztria miért kapta meg az Őrvidéket?

Ausztria miért kapta meg az Őrvidéket? Ez a kérdés azért érdekes, mert Ausztria nem tartozott a győztesekhez, hanem az osztrákok és magyarok együtt harcoltak első- és másodsorban is az osztrák érdekekért. Mégis 4300 km2 és 350 ezer fő (ebből kb. 65ezer magyar) Ausztriához csatolásáról döntöttek Trianonban. Hozzátartozik a történethez, hogy Ausztria már kilenc hónappal korábban békét kötött az antant hatalmakkal a saint-germain-i békeszerződésben, és már ott rögzítették az új osztrák-magyar határokat.

A saint-germaini békediktatum az első világháborút lezáró Párizs környéki békediktatumok rendszerének részeként létrejött békediktátum. Egyfelől Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama), másfelől a háborúban győztes antant államai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) írták alá a franciaországi Saint-Germain-en-Laye-ben, 1919. szeptember 10-én.

Nyugat-Magyarországról átcsatolásra került Moson vármegye, Sopron vármegye, Vas vármegye zömében német és horvát nemzetiségű területei (ma burgenlandi horvátok), ebből jött létre Burgenland. A tartomány székhelyének az osztrákok Sopront kívánták megszerezni. A határvonalat a soproni népszavazás, az 1920–1923 közötti Pinka és Vas-hegy menti településeket érintő visszacsatolás, illetve a Rőtfalvát és Ólmodot érintő változások még érintették.

A trianoni döntést Horthynak hatalma megtartása érdekében el kellett fogadnia. Ez azzal is járt, hogy Nyugat-Magyarország egy részét, beleértve Sopront és a környékét is át kell adni az osztrákoknak. Ennek időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-ére tűzte ki. A magyar kormány sohasem tett le arról a reményről, hogy a nyugat-magyarországi területek átadásáról szóló döntést megváltoztassa, és megkísérelte, hogy elfogadtassa az osztrák féllel elképzelését, hogy a kérdést népszavazás útján rendezzék. Ezt Renner osztrák kancellár következetesen visszautasította. 1921 januárjában az osztrák nemzetgyűlés törvényt fogadott el, hogy a Magyarországról átkerült terület Burgenland néven önálló tartomány lesz majd.

"Az Őrvidék elcsatolását rögzítő magyar törvényt hatályon kívül kell helyezni és be kell nyújtani az igényünket a területre!"

Erkölcsileg az Őrvidék elcsatolása volt Trianon legalja, hiszen még egy vesztes – Magyarországhoz képest mondhatni főkolompos – országot is hazánk kárára jutalmaztak.

A magyar közbeszéd az elcsatolt részeket továbbra is Felvidéknek, Kárpátaljának, Erdélynek, Délvidéknek hívja, azonban az Ausztriához csatolt területet mindenki az osztrák nevén Burgenlandnak nevezi, és a többség már nem is tudja, hogy ennek a területnek is van magyar neve: Őrvidék.

Talán azért mondott le ilyen könnyen a közvélemény erről a területről mert a többi veszteség mellett elsikkadt az a kis nyugati határszél? Vagy azért, mert a soproni népszavazással a magyarok kb. 2/3-a visszakerült az anyaországhoz? Vagy mert az Ausztriában rekedt kb. 20 ezer magyart nem kellett sajnálnunk, hiszen anyagilag és politikailag is egy sokkal kedvezőbb környezetbe kerültek, mint ami Magyarországon várt volna rájuk? Vagy egyszerűen csak azért, mert az ott maradt magyarok az asszimiláció útját választották, és mára szép lassan szinte teljesen elnémetesedtek? (Az 1981-es népszámláláson már csak 4 ezer fő vallotta magát magyarnak.) Ki tudja?

De a kérdés még mindig tisztázatlan… Ausztria miért kapta meg az Őrvidéket? Ülök a billentyűim elött és ezen gondolkodom… nincs rá most hirtelen semmilyen ötletem… de azt tudjuk, hogy Ausztria elveszítette Tirol egy részét az 1. világháború után, és hogy "nesírjanak nagyon" megajándékozták őket a mostani Burgenlandal… lehet...