Rákóczi-szabadságharc

Ilyen előzmények után nem sok ember fejében fordulhatott a gondolat, hogy mindenféle kifogásokat emeljen Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlése ellen. A kuruc vezetés pedig nem volt rest, kihasználva a helyzetet, keresztülvitte akaratát és megszavaztatta a június 13-án, Rákóczi által személyesen előterjesztett, a Habsurg-ház trónfosztásáról szóló törvényt...

1705. június 5. Megjelenik az első magyar újság, a Rákóczi-szabadságharc sajtóorgánuma, a Mercurius Hungaricus (Mercurius Veridicus ex Hungaria) Rákóczi Ferenc maga is gyakran forgatta a különböző európai hírlapokat, a francia és holland sajtót, és érzékelte, hogy a Habsburgok érdekei szerinti lapok elítélően tálalják a szabadságharcról szóló információkat, valamint kifogásolta azt is, hogy ezekben „elégedetleneknek” és nem „szövetkezett rendeknek” nevezték a kuruc felkelőket. Rákóczi tudatában volt a sajtó fontos szerepének, és mindenképpen ellensúlyozni szerette volna a Bécsben kiadott Wienerisches Diarium torzító, a szabadságharcot sötéten bemutató szerepét...

1703. május 12-iki keltezéssel II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kiadta Breznai kiáltványát, a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó" pátenst és elkezdődött a Rákóczi-szabadságharc. Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az 1690-es évek közepére kiderült: „Anyám, nem ilyen lovat akartam!”. Ahogy Kollonich Lipót mondta: „Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”.

Hosszas előkészítő munka eredményeként II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. A szabadságharc bukása után emigrációban Rodostón élt. Itt érte a halál 1735 nagypéntekén. A továbbiakról 1732. október 27-én kelt végrendeletében gondoskodott. Végrehajtásával egy francia királyi herceget bízott meg. Ennek megfelelően testét édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Konstantinápolyban a galatai jezsuita templomban, a későbbi Szent Benedek-templomban, szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került...

Mindössze kétéves volt, amikor elveszítette anyját, Homonnai Drugeth Krisztinát. Rokonoknál nevelkedett Galgócon, majd apja újabb házasságát követően Ungvárra költöztek, ahol gyakori vendég volt II. Rákóczi Ferenc. Amikor az idősebb Bercsényi a bécsújhelyi fogságából megszökött Rákóczit követte Lengyelországba, a fiút a bécsi hatóságok a kassai jezsuitákhoz adták...

A vármegyei nemesi bandériumok, Ugocsa és Szatmár megyék csapatai megerősítve egy-egy német gyalogos-, illetve lovasszázaddal Tiszabecsnél zárták el a folyó átkelőhelyét Tiszaújlak és Csetfalva között, ahova július 14-én érkeztek meg Rákóczi lovasai, Ocskay László és Borbély Balázs vezetésével. Csáky Mihály, a nemesi seregek parancsnoka előző nap 50 magyar és német lovast küldött át a Tiszán felderítés céljából, amely Beregszászig hatolt előre. A kuruc lovasság előbb ért Újlakhoz, mivel a sáros úton a gyalogság lemaradt. A révet őrző 15 német katonát hamar elűzték, így a nemesi felkelés felderítőinek csapata a folyó jobb partján rekedt...

1703 végére az Alföld nagy része a kurucok kezére került. Csak a Duna-Tisza közének déli része, valamint a Maros mente maradt császári kézen, itt a főként rác milíciákból álló határőrvidék épült ki, központjában Szeged várával. Johann Friedrich Globitz ezredes, a szegedi vár parancsnoka 3-400 főnyi német és mintegy 400 fős rác katonának parancsolt a helyőrségben. A kuruc uralom a Tisza vidékén Szolnok várára támaszkodott, így a kettévágott folyóközi területek folyton ki voltak téve a másik fél betöréseinek. Hol a kurucok, hol a rácok igyekeztek az ellenség kezén fekvő területeket prédálni. Rákóczinak tehát mihamarabb fel kellett lépnie a rácok ellen...

Szentgotthárd a magyar hadtörténelemben fontos szerepet töltött be. Három győzelem is kötődik nevéhez, de ebből a legismertebb az első, az 1664-ben a törökök felett aratott diadal. A Rákóczi-szabadságharc idején azonban két, igaz méretében és jelentőségében kisebb, kuruc győzelem született. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705 végén pedig Bottyán János generális verte meg itt a császáriakat...

Tiszántúli nagybirtokos család sarja, báró Károlyi László (†1689. február 28.) és báró Sennyey Erzsébet (†1672. január 2.) fia. 1687. június 17-én feleségül vette báró Barkóczy György (†1693 őszén) és Koháry Judit (1650–1718. május 9.) leányát, Barkóczy Krisztinát (1670–1724. szeptember 2.). Házasságukból hat gyermek született, de közülük csak három, Klára, Ferenc (1705–1758) és László (21 évesen halt meg) ért meg felnőttkort, Borbála, Mihály és Julianna pedig kisgyermekként hunyt el...