Róma

Hartvik püspök Kálmán király parancsára egy könyvben egyesítette a Szent Istvánról írott Nagyobb Legenda és Kisebb Legenda szövegének tartalmát „Szent István élete” címen. De vannak olyan részek a Hartvik-legendában, melyek a két másik legendában nem találhatók meg. Hartvik püspök jelentékenyen kibővítette a Kisebb Legenda végén olvasható, István szenté avatását és a szent királyhoz kapcsolódó csodák leírását tartalmazó részt...

Asztrik a Posen mellett fekvő meserici kolostor apátja volt. A Szent Istvánról írott legendák szerint a tanítványaival érkezett Magyarországra, a pécsváradi kolostort velük felépítette és annak első apátja lett. Az első püspökségek alapításakor Szent István kalocsai püspökké nevezte ki. Mint a király bizalmas embere, ő vezette a II. Szilveszter pápához küldött követséget. Ennek a követségnek az évét a források alapján pontosan meg tudjuk határozni. A Szent István életéről írott Nagyobb Legendában azt olvashatjuk, hogy a Géza fejedelem „halála után az ötödik évben” a követség elhozta „az apostoli áldás levelét”...

Úgy tűnik, hogy Géza csak a fejedelemsége utolsó éveiben vette fel a keresztséget. Ekkor már túl idős volt ahhoz, hogy meggyőződéses kereszténnyé váljon. De vajon mit láthatott maga körül Géza abban az időben, amikor rászánta magát arra, hogy Magyarország keresztény királysággá alakításának folyamatát elindítsa? A Német-római Birodalomnak alávetett Csehországban, ebben az időben a keresztény II. Boleszláv herceg uralkodott...

Nemrégiben emlékeztünk a Parlamentben Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek, bíboros, első zászlós út koncepciós pere kezdetének 70. évfordulójáról. Az ünnepi konferencia közben kapta Ő Királyi Fensége, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke a hírt, miszerint Róma püspöke elismerte Mindszenty bíboros hősi erényit, a ez az elismerés közelebb visz a boldoggá avatáshoz. A jelenlévők állva tapsolták meg a főherceg bejelentését. Azonban a megemlékezés és a bejelentés mögött igen összetett történelmi és politikatörténeti események húzódnak, amelyekről sokak szerint ma nem illik beszélni, noha ezek is hozzá tartoznak a hazáért, népéért és az egyházért hősi erényekkel küzdő bíboros életéhez, szenvedéseihez...

Mikor az európai társadalomtudomány a 19. században felállított egy történelmi értékelméletet, amely az ókori és a középkori népeket életformájuk alapján emberi értékükben; faji minőségükben osztályozta "letelepedett", tehát felsőrendű, és "nomád", tehát alacsonyrendű kategóriákká, nem vette észre azt az egyébként hangosan kiabáló tényt, hogy a kontinenseknek nemcsak parti régiója, hanem belseje is van, és az ókor kezdetén a nagy vizetlen térségek közlekedési lehetőségek híján teljesen lakatlanok voltak, vagy legfeljebb kisebb folyók, patakok vidékén apró fejlődésre képtelen diaszpórák vegetáltak rajtuk.

A fiatalember impozáns eredményei közé tartozik többek között az a tény, hogy rózsaszín szoknyás képét maga Soros György osztotta meg Twitter-oldalán. Emellett olyan gondolatokkal örvendeztet meg minket a kisebbségi aktivista, ami szerint a cigányság, és minden „elnyomott” kisebbség számára a radikalizmus jelentené a megoldást vélt vagy valós sérelmeikre...