szovjet megszállás

Már a szavazást megelőző napon a nyitrai Hlinka-gárdisták fogadásokat kötöttek Esterházy János várható állásfoglalásáról az elkövetkező szavazás során. Tudatában voltak, hogy e szavazás politikai precedens értékű lehet: amennyiben gróf Esterházy János megszavazza egy kisebbség kitoloncolásának elvi lehetőségét, úgy lehetővé teszi, hogy akármikor egy hasonló törvény kerülhessen a parlamenti asztalára, amely esetleg a magyar kisebbséget érintené. Ez számára a politikai öngyilkossággal lett volna egyenlő...

Nem szeretnék senkit túlzásokkal terhelni, de összegezve a kommunizmus felelősségét, a fájó meglátásom az, hogy a magyarság könnyen felejt. Pedig vannak dolgok, amelyeket nem lehet megbocsátani és nem szabad elfelejteni! Főleg azoknak nem, akik az ”egyenlőség, szabadság, testvériség” jelszava mögé bújva elvetették az ősiség hagyományait és véres zászlóként emeltek egy újat, egy Isten és nemzetellenest...

„A végrehajtási parancsban tehát a központi határozatban szereplő „német" szó értelmezését is megadják, amely szerint a „német származásúaknak" kell kényszermunkára menniük. Azaz, nem az elkövetett bűnök és nem is a választott saját identitás, vagy anyanyelv volt az alapja a kényszermunkára hurcolásnak, hanem a demokratikus világ, sőt a Szovjetunió által is - legalábbis szavakban - elítélt a náci Németország által is alkalmazott „faji" alapú megkülönböztetés. A „faji" alapú megkülönböztetés kritériumait ugyanakkor nem határozták meg központilag, így az összegyűjtést végrehajtó parancsnokok tág teret kaptak a német származás meghatározására.”

1956 novemberétől egészen más okból, mint napjainkban, de kijárási tilalmat rendeltek el, amit egyetlen napra, december 24-ére felfüggesztettek, hogy az emberek el tudjanak menni az éjféli misére. Aztán a kijárási tilalom 1956 szilveszterén is érvényben maradt. Most, a koronavírus-járvány miatt hasonló korlátozásokra számíthatunk...

Az asszonyok tüntetését férfiak kezdeményezték és szervezték meg. A Péterfy Kórház alagsorában illegális nyomdát üzemeltető értelmiségi csoport - Abod László, Gáli József és Obersovszky Gyula - határozta el december 1-én. A felhívást a tüntetésre az 'Élünk' című illegális újságban jelentették meg, illetve stencilen sokszorosították...

A történelem meghamisításával vádolta meg Orbán Viktort az orosz külügyminisztérium szóvivője. Marija Zaharova a magyar kormányfő George Bush amerikai elnök szobrának három nappal ezelőtti avatásán tett kijelentésére reagált. Idősebb Bush szobrát a Budapesten a Szabadság téren állították fel, és leleplezésekor Orbán arról beszélt, hogy „ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz: vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz…