V. Ferdinánd

Pozsonyban, 1807. február 10-én született gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József, államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Vértanú. 16 évesen fejezte be intézeti tanulmányait. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Itáliába ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Eközben (itt a források ellentmondóak) valószínűleg 1827-ben diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örökségére várva, nagy adósságot halmozott fel...

A köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal. A falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújtatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: Baj van Köpecen. December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak...

Két héttel az aradi tizenhárom után, 1849. október 20-án a délelőtti órákban az Újépület mögötti Fa téren (ma a Mezőgazdasági Minisztérium környéke) a császári hadbíróság ítélete alapján kivégezték a lengyel Mieczysław Woroniecki herceg honvéd alezredest, a német Peter Giron honvéd alezredest, valamint a szintén lengyel Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville honvéd századost...

Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt. Az 1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már vizsgálóbizottságot küldött ki félvén, hogy az Ausztriába távozó István nádor azt magával vitte – ami álhírnek bizonyult. Szeptember 28-án ismét elterjedt a Korona ellopásának híre, ám Ürményi Ferencz, az akkori egyetlen koronaőr parancsnok megcáfolta a hírt és mindent rendben talált...