Velencei-tó

Voltak azok a régi nagy kirándulások, nagy csavargások. Volt a kempingezés. Amit mi, a hetvenes évek második felében mind közönségesen sátorozásnak hívtunk. Persze voltak az országban, a Balaton körül komoly fizetős kempingek is, de mi a kempingezés „vadabbik” formáját választottuk általában. A csóró középiskolásnak még az a nem egészen eget rengető összeg is számított, amit a „hivatalos” kempingekben elkértek. Meg így romantikusabb is volt…

Bizony mondám néktek, ifjú barátaim, amikor még a kurtafarkú malac az Óperencián innen keresgélte a szerencséjét, vala a vállalati üdülő. Csak a szemérmetlenül fiatalok tájékoztatása kedvéért: ez egy olyan panziószerű intézmény volt, valamely akkor divatos – vagy éppen kevésbé divatos – üdülőhelyen, melyet az adott cég dolgozói használhattak, többnyire fillérekért...

1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót...

A nyári – korántsem – uborkaszezonban egyre érdekesebb dolgokat tud meg az ember a magyar politikai és civil életről. Szembetűnő a folyamatos feljelentgetősdi, amit immár nem csak a baloldal a jobb ellen, de a jobboldaliak egymás ellen is előszeretettel gyakorolnak. A feljelentgetés azonban ma nem az igazságkeresésről szól, hanem a pénzszerzésről. A sérelemdíjakért a feljelentő még a bíróságot is félrevezeti, s van olyan „nemzeti” civilszervezet, amely Rákosival és Ceausescuval vetekszik, amikor tagságát Bécstől Nyíregyházáig beszervezi kirakatpereinek megrendezéséhez…