Veszprém

Ismer bármilyen országot a világon, az Egyesült Államoktól Németországon és Franciaországon át Kínáig, ahol az igazságügyi rendszer, illetőleg az azon belül fogant bírói ítéletek irányultsága az ott széles körben elfogadott morális értékekkel homlokegyenest ellentétesek vagy eltérőek, és így azok folyamatosan felháborodást keltenek?

Az 1597-es év a császáriaknak jól kezdődött (Tata bevétele), de teljes tanácstalanság uralkodott a konkrét hadicélok tekintetében. Ekkor Nádasdy Ferenc mentő ötletét elfogadva, Pápához vonultak. Nádasdynak érdeke fűződött ahhoz, hogy a birtokait veszélyeztető török erősséget visszavegyék, a császáriak számára pedig könnyű célpontnak ígérkezett. Augusztus 13-án érkeztek a vár alá, és nyolc napi ágyúzás és rohamok után, augusztus 20-án sikerült is bevenni. Miután a város kemény harcokban elesett, a várba zárkózó Szemender pasa és megmaradt katonasága kapitulált...

„Hiszünk abban, hogy a kultúra szabadságának kiterjesztő felfogása és gyakorlása az egyik legelőrevivőbb érték a közéletben, ugyanakkor ezen felfogásunk nem válhat gátjává annak, hogy Veszprém általános kulturális életétől idegen, a társadalmi életet és a békés együttélést megzavaró, az általános közérzést felkavaró, helyi beágyazottsággal aligha bíró, provokatívnak minősíthető megmozdulások felett szemet hunyjunk. (...) kérjük Polgármester úr közbenjárását a fent említett helyzet megvizsgálásában, valamint intézkedésében annak érdekében, hogy a jövőben hasonló kezdeményezések ne zavarják meg Veszprém város és polgárai nyugalmát!”

A dunántúli megyeszékhely 1552-ben került török kézre Hádum Ali budai pasa hadjárata nyomán. 1566-ban Arszlán pasa Palota ostromához rendelte a vár őrségét is, amely így jelentősen megfogyatkozott. Falai is rogyadoztak, az elmúlt években nem nagyon került sor a megerősítésére. A királyi sereget Graf Eck von Salm győri főkapitány vezette. A seregben részt vett Gyulaffy László is. Előbb felmentették az ostromolt Palotát, majd Veszprém alá vonultak. A hadművelet nem tartott sokáig, a romladozó falak az ágyúlövés hatására hamar leomlottak. A támadás június 30-án indult meg. A németek a réseken, a magyarok Gyulaffy vezetésével a főkapunál támadtak...

Veszprém vára nem volt jelentős erősség, falai sem voltak erősek, védőinek száma sem volt elegendő. Ráadásul éppen kapitányváltás volt, Paksy Jánost ekkor helyezték át Komáromba. Alkalmas utódját csak nehezen sikerült megtalálni, de a hajdúk vezére, Vas Mihály nem ismerte el az új parancsnokot, Pető Pétert. Nem is számítottak komolyabban Veszprém megtámadására, a jelentések a később valóban bekövetkező hont-nógrádi várak, valamint Szolnok és Eger ostromáról szóltak...