Bizánc

Az utókor által gátlástalan törtetőként és sikertelen uralkodóként számontartott ellenkirály 1133 körül született II. (Vak) Béla király és Ilona szerb hercegnő harmadik, legkisebb fiaként. Az első említés 1152-ben esik Istvánról, akinek ekkor bátyja, II. Géza király hercegi tartást adományozott. A hatalomvágytól fűtött öcs azonban nem elégedett meg a hercegi pozícióval, és szervezkedni kezdett a korona megszerzésére. 1157-ben Belos bán támogatásával bátyja életére tört, a kísérlet azonban kudarcba fulladt...

Asztrik a Posen mellett fekvő meserici kolostor apátja volt. A Szent Istvánról írott legendák szerint a tanítványaival érkezett Magyarországra, a pécsváradi kolostort velük felépítette és annak első apátja lett. Az első püspökségek alapításakor Szent István kalocsai püspökké nevezte ki. Mint a király bizalmas embere, ő vezette a II. Szilveszter pápához küldött követséget. Ennek a követségnek az évét a források alapján pontosan meg tudjuk határozni. A Szent István életéről írott Nagyobb Legendában azt olvashatjuk, hogy a Géza fejedelem „halála után az ötödik évben” a követség elhozta „az apostoli áldás levelét”...

Az ortodox egyházban szentté avatott Piroska (más névváltozatban Prisca), vagy ahogy a hajdani Bizáncban hívták: Eiréne Szent László királyunk és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leánya volt. Korán árvaságra jutott, alig múlt két esztendős, mikor meghalt édesanyja, mindössze hét éves volt mikor édesapja is eltávozott. A kis hercegnő ettől kezdve nagybátyja, Könyves Kálmán udvarában élt és nevelkedett...

Fatih Mehmed,  az az hódító Mehmed a török történelem egyik legjobban tisztelt alakja, mint Szulejmán és Atatürk. Nos II. Mehmed azért kapta a dicsőítő előnevet, mert 1453-ban ezen a napon vette be Bizáncot, a mai Isztambult, amely keresztény védői az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy megjön Hunyadi és a magyarok megmentik a keresztény nagyvárost...