Gyulaffy László

Bekes Miksa német-római császárhoz futott, aki támogatásáról biztosított. A trónkövetelő még a Portára is elment, hogy pártfogást szerezzen. A szultán udvarban nyíltan nem bíztatták, de el sem utasították. Ha önerőből megnyeri a trónt, elismerik. Bekes komoly támogatást szerzett Erdélyben, de jelentős magyarországi urak és katonai vezetők is hozzá csatlakoztak. Megjelent táborában a költő, Balassi Bálint is. A trónkövetelő még a székelyeket is maga mellé tudta sorakoztatni, akik azért zúgolódtak a vajda ellen, mert az közvetlenül trónra lépését követően leverte a mozgalmukat...

A dunántúli megyeszékhely 1552-ben került török kézre Hádum Ali budai pasa hadjárata nyomán. 1566-ban Arszlán pasa Palota ostromához rendelte a vár őrségét is, amely így jelentősen megfogyatkozott. Falai is rogyadoztak, az elmúlt években nem nagyon került sor a megerősítésére. A királyi sereget Graf Eck von Salm győri főkapitány vezette. A seregben részt vett Gyulaffy László is. Előbb felmentették az ostromolt Palotát, majd Veszprém alá vonultak. A hadművelet nem tartott sokáig, a romladozó falak az ágyúlövés hatására hamar leomlottak. A támadás június 30-án indult meg. A németek a réseken, a magyarok Gyulaffy vezetésével a főkapunál támadtak...

1561 tavaszán a Balaton vidékén jelentős hadmozgások indultak. A magyar végváriak Somogyba száguldottak, míg a fehérvári törökök feldúlták Zalaszántót, majd rajtaütésszerűen bevették Hegyesd várát és megszállták Tapolcát, ahol palánkot emeltek...