szabadságharc

Morawiecki a Facebookon közzétett, részben magyarul mondott  beszédét a Hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszóval zárta. Idézte Petőfi Sándor Szabadság, szerelem! című versét is lengyel fordításban. A lengyelek, a magyarokhoz hasonlóan, kénytelenek voltak harcolni szuverenitásukért, ezért ismerik a március 15-ei magyar ünnep szimbolikáját...

Az 1850-es évek végén már több alkalommal is volt Pesten tüntetés a válságát élő önkényuralommal szemben. 1860-ban, az addig csak titokban ünneplő egyetemi ifjúság – a rektori tilalom ellenére – minden addiginál nagyobb megmozdulásra készült. Gyászmisét akartak mondatni az 1849-49 szabadságharc során elesett honvédek és a megtorlások során kivégzett vértanúk emlékére. A rendőrség persze résen volt, és ezzel igazán „haladó hagyományt” teremtett. A szervezkedők közül többeket és a velük kapcsolatban álló, mindig gyanús Táncsics Mihályt már jó előre őrizetbe vették. Tán innen vette a Kádár-rendszer rendőrsége az ötletet, hogy március 15. és október 23. előtt bevitték a közismert ellenzékieket egy kis „elbeszélgetésre”...

A magyar sajtó napja 1990-ben alapított, minden év március 15-én megtartott ünnepnap. 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. 1848. március 15-én hirdették ki a polgári sajtószabadságot, majd április 11-én törvénybe is foglalták, mely fordulatot jelentett a korábbi szigorú cenzúra időszakához képest...

"Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." Nagy Imre november 4-én hajnali 5.20-kor elmondott híres rádióbeszéde azonban csak részben felelt meg a valóságnak. A kormány nem állt a helyén, a fegyveres ellenállásra nem a hadsereg, hanem a felkelő csoportok készültek. A miniszterelnöknek nem is lehetett pontos képe a kialakult helyzetről...

1956 tavaszán Szegeden alakult meg az első, pártvezetéstől független ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, ami létrejött más egyetemvárosokban is. Debrecenben viszonylag későn, gyakorlatilag a forradalom előestéjén. Október 23-a délelőttjén a debreceni fiatalok az egyetem előtti téren kezdtek el gyülekezni, s követeléseket is megfogalmaztak, amit húsz pontban foglaltak össze...

Mosonmagyaróvárott 1956. október 26-án a határőrlaktanyánál gyilkos sortűz fogadta a forradalmat éltető békés tömeget. A mai napig nem tudni, hány áldozata volt a golyózápornak. A mosonmagyaróvári sortűz híre, az itt készült fotók bejárták a világot. Európa országaiból anyagi támogatás érkezett Magyarországra, de amit az itteniek a legjobban vártak, a katonai és politikai segítség elmaradt...

1956. október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján, az Országház előtt több ezer fős tömeg gyülekezett. A különböző források nagyon eltérő számokat adnak meg, hányan is lehettek a fegyvertelen civilek, nők, öregek, gyerekek. Számukat három ezertől vagy harmincezerig teszik. Egy dologban azonban megegyeznek: békés tüntetők voltak. Sokan közülük az Astoria előtti tüntetésről érkeztek, nem akármilyen kísérettel. Akkoriban ugyanis megesett, hogy egy ilyen csoportosulást három szovjet tank is kísért a pesti utcákon...

Furcsa szokásaink vannak, amely szokások a furcsa történelem és a furcsa önértékelés okán alakultak ki. Szeretünk ünnepelni, hagyjuk, hogy ünneplésre kötelezzenek, noha az ünnepléshez ünnep is kellene. Olyan ünnep, amelynek a vége is az! Az ünnepléshez olyan környezet, olyan körülmények is kellenek, amelyek valódi örömmé varázsolják azt a bizonyos napot, azt a bizonyos ünnepet. Október 23-a önmagában nem ünnep. Október 23-án, e mai – igen szánalmas és drámai – világ-, és belpolitikai térben legfeljebb emlékezhetünk, de semmiképpen sem ünnepelhetünk...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött...

Az 1956 októberében készült képen egy 15 éves lány, aki egy szabad Magyarországról álmodott, ahol nincsenek idegen megszállók, ahol nincsenek zsarnokok. Bátor volt és a hitéért fegyvert is fogott. Szeles Erika kamasz volt és mohón szerelmes az életbe, szeretett szeretni és szeretettnek lenni. Egy romantikus fiúról álmodott, aki majd viszontszereti, akinek gyermeket szül és élete végéig a felesége lesz...