Ma is emlékszem az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére, egyetemre készültem akkoriban. A budapesti megmozdulások álltak a forradalom élén elsősorban, pedig az országban több helyütt, így Debrecenben is megmozdulások voltak. Itt lőttek elsőként a tömegbe az államvédelmi karhatalom emberei.
A forradalmak rendszerint nem akkor robbannak ki, amikor az elnyomás a legerősebb, hanem több más tényező is szerepet játszik. 1956-ban talán a legdöntőbb tényező az volt, hogy a társadalom széles rétegei elkezdtek hinni abban, hogy lehet változtatni, van remény a változásra, s ebben nagy szerepet játszottak az egyetemista fiatalok.
1956 tavaszán Szegeden alakult meg az első, pártvezetéstől független ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, ami létrejött más egyetemvárosokban is. Debrecenben viszonylag későn, gyakorlatilag a forradalom előestéjén.
Október 23-a délelőttjén a debreceni fiatalok az egyetem előtti téren kezdtek el gyülekezni, és követeléseket is megfogalmaztak, amit húsz pontban foglaltak össze. Az ország más egyetemeivel szemben itt a követelések között megjelent az agrárium témája és a határon túli, főként az erdélyi magyarok helyzete.
A fiatalok az egyetemtől a Perényi utcára, a pártszékház központjához vonultak, majd több csoportra osztódtak. Voltak, akik visszamentek az egyetemhez a délutáni nagy tüntetést előkészíteni, mások meg a munkásokat próbálták bevonni, s a nagy üzemekhez vonultak. Ez eredményes volt, a délutáni demonstrációban már több tízezren vettek részt. Az ÁVH-sok először könnygázgránátokkal és vaktöltényes lövésekkel próbálták feloszlatni a tömeget, majd éles lőszerrel lőttek a békés demonstrálók közé.
A sortűz nagy felháborodást váltott ki, amit látva, a helyi kommunista vezetők is másképp próbáltak viselkedni, megpróbáltak pár napig bekapcsolódni az eseményekbe, a forradalomba, de az „események hamar túlléptek rajtuk”.
Debrecenben decemberig próbáltak ellenállni a forradalmárok, de aztán itt is leverték a szabadságharcot. A történész elmondta, Debrecenben a legszigorúbb ítéletet, halálos ítéletet tudomásuk szerint nem hoztak, de ötszáznál is több ember kapott börtönbüntetést, köztük egyetemisták és középiskolások is.
A debreceni egyetemi hallgatók húsz pontos követelése a Mefesz honlapja alapján:
1. Vegyék komolyan, és hozzák nyílvánosságra a fiatalság politikai és egyéb követeléseit.
2. Hívják össze a KV ülését azonnal, a sztálinista politikában kompromittáltakat váltsák le. Elsősorban Andics Erzsébetre, Szalai Bélára, és Friss Istvánra gondolunk.
3. Nagy Imre elvtársat helyezzék vissza párt- és állami funkcióba.
4. Farkas Mihály és társai perét tárgyalják nyilvánosan, az elmúlt évek pereinek anyagát adják ki.
5. Rákosi Mátyást fosszák meg minden funkciójától, magyar állampolgárságától.
6. Politikai perekben szüntessék meg a halálbüntetést.
7. Vezessék be az általános, titkos, személyre szóló választási rendszert.
8. A Magyar Népköztársaság címere a Kossuth-címer legyen, és sportolóink már ezzel menjenek az olimpiára.
9. Nyilvánítsák piros betűs ünneppé március 15-ét, és mártírok napjává október 6-át.
10. Hozzák nyilvánosságra a magyar uránérc sorsát.
11. Emberibb életmódot követelünk a munkásoknak, emeljék a reálbéreket. A parasztság érdekében csökkentsék az adót, töröljék el a beadást, hogy megszűnjön a parasztság bizalmatlansága és fellendülhessen a termelés.
12. Csökkentsék a mamutfizetéseket, s emeljék a minimális fizetéseket.
13. Vizsgálják felül az eddigi államközi szerződéseket, feltételeiket hozzák nyilvánosságra, és jövőben ilyeneket csak az Országgyűlés jóváhagyásával kössenek.
14. Közöljék az eddigi jóvátétel összegét és megoszlását.
15. A Magyar Népköztársaság külpolitikája minden országgal szemben a teljes egyenjogúság és szuverenitás alapján álljon.
16. Illetékes nemzetközi fórumon foglalkozzanak a romániai és más külföldi államokban élő magyarok ügyével.
17. A kormány lépjen érintkezésbe a népi demokráciák, Ausztria és Jugoszlávia kormányával egy közép-európai konföderáció megvizsgálása céljából.
18. A magyar szovjet kapcsolatokat, a szovjet hadsereg kivonásának ügyét, a belügyi és gazdasági függetlenség kérdését a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazahozatalának ügyét azonnal rendezzék.
19. Sajtószabadságot és a rádió zavarásainak megszüntetését.
20. Szolidaritásunkat fejezzük ki a lengyel nép, a Lengyel Egyesült Munkáspárt új politikája iránt.
A borítóképen a Debreceni Egyetem főépületénél órákkal a fővárosi tüntetés előtt gyülekező fiatalok.
Források: dehir.hu; wikipedia; 1956 másik szemszögből.
Új hozzászólás