Trianon
Antall József és Orbán Viktor politikájának eredményeként a magyarok a határok megváltoztatása nélkül képesek egyesülni - szögezi le a trianoni békeszerződésről szóló, lengyelül és magyarul megjelenő könyvében a Magyarországon élő lengyel író, költő, történész, Konrad Sutarski. A lengyelországi Waclaw Felczak Intézet hírportálján pénteken a Trianon 100 éve, gyógyul-e már Európa nyílt sebe? című könyv részletét közölték, a szerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából megjelentetett anyagok egyikeként...
A közelmúlt egyik emlékezetes híre, hogy Romániában a képviselőház elfogadott egy törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította az országban. „Nem hivatalos állami ünnepnappá, nemzeti nappá, csak amolyan emléknappá, amikor országszerte ünnepségeket, kulturális rendezvényeket szervezhetnek az országos, megyei és helyi közigazgatási, kulturális, tudományos stb. intézmények”
Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó könnyekkel, nem egyszer hangosan zokogva. Emberek rázták az öklüket az ég felé, hangosan átkozódva. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, õrjöngve kiabálta: (Hát ezért?)
A trianoni békeszerződés aláírásának helyéről és időpontjáról szóló döntést a Nagykövetek Konferenciája május 22-én hozta meg. Május 23-án jegyzéket küldtek a magyar félnek, amely arra is kitért, hogy a békeszerződést a magyar kormány egy avagy több tagjának kell aláírnia, akiknek legkésőbb június 2-án meg kell érkezniük az aláírás helyére Versailles-ba...
Nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94% egyetért ezzel), de a ténybeli ismeretek nagyon hiányosak. Az adatok egy májusi közvélemény-kutatásból származnak, melyet a békeszerződés századik évfordulóján a téma fő kutatójának számító Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport végzett...
A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek...
Cseh Péter, az OĽaNO parlamenti képviselője a szociális hálón tette közzé, hogy június 2-án a pozsonyi várban Trianon 100. évfordulójára emlékeznek. Igor Matovič kormányfő erre az alkalomra mintegy 120 felvidéki magyart invitál meg, köztük politikusokat, művészeket, tanárokat, tudósokat, az egyházak képviselőit, polgármestereket, vállalkozókat és a szlovákiai magyar sajtó képviselőit.
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék..." – Részlet Apponyi Albert Georges Clemenceau francia, David Lloyd George brit és Francesco Saverio Nitti olasz miniszterelnök, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Császárság párizsi nagyköveteinek jelenlétében elmondott beszédéből...
Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz – jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott Szegeden. Az átnevezés a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyát szimbolizálja – magyarázta a kormánymegbízott. Az Országgyűlés 2017-ben Lázár Jánosnak, a térség országgyűlési képviselőjének javaslatára ellenszavazat nélkül módosította a megye nevét.
