Trianon

A magyar kormány is támogatja a nemzeti régiók védelméről szóló aláírásgyűjtést – derült ki az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartott keddi sajtótájékoztatóból. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár portálunk érdeklődésére hangsúlyozta, a kormány részéről többen is támogatták már a kezdeményezést, a kormány egységesen azonban eddig nem. A kezdeményezés lényege ugyanis éppen az, hogy politikamentes, azt nem a magyar kormány eszközölte ki, nem kormánytámogatás révén jött létre, hanem a civil emberek összefogásából, sok egyén együttes erejéből. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette, éppen ezért is gondolja most úgy a kormány, hogy egy ilyen ügyet a véghajrában támogatnia kell, hiszen a civil kezdeményezést már egymillió ember írta alá...

Augusztus 20-án adják át, illetve avatják fel ünnepélyes körülmények között a budapesti Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, a magyar főváros legújabb Trianon-emlékművét. Az emlékhelyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján akart felavatni a kormány, de ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották...

Centenáriumi emlékmű avatásával emlékeznek meg szombaton Kercaszomoron arról, hogy 100 évvel ezelőtt zavarta el Szomoróc lakossága a kercaiakkal összefogva a szerb megszállókat. Az őrségiek küzdelme nem volt hiábavaló, mert a szerbek ugyan visszatértek, de végül Határmegállapító Bizottság döntésére 1922-ben Szomoróc visszakerült Magyarországhoz...

A soproni népszavazásnak köszönhetően Sopron és a környékén levő nyolc falu megmaradhatott Magyarország birtokában, a felkelők ezzel nem elégedtek meg, ők ugyanis azt szerették volna, ha az egykori Lajtabánság területe újra visszakerülne Magyarországhoz. Emiatt Prónay vezetésével megkezdődött az újabb felkelés előkészítése. A felkelés előkészítői ezúttal Prónay Pál, Sigray Antal és Hir György voltak...

Furcsa lesz, amit írok: örülök az oláh alkotmánybíróság döntésének, amely szerint nemzeti ünnep lett Trianon emléknapja Romániában. Miért örülök? Mert ők maguk tettek arról, hogy mi magyarok emlékezzünk… Ami nekik ünnep, az nekünk a feledést egyszer, s mindenkorra kizáró ok. Valahol pedig, példát is mutatnak nekünk, hiszen mi mindig elnevezzük a minket sértő, bántó, megalázó dolgokat valami olyannak, ami nem sérti azokat, akik minket megaláznak, sértegetnek, sárba taposnak...

Miközben a partneri magyar–szerb államközi viszony mellé gyors léptekkel zárkózik fel a magyar–szlovák kapcsolat is, addig Románia továbbra sem hajlandó lemondani a Magyarországot valamiféle ellenségként kezelő hozzáállásról. A trianoni döntés századik évfordulójának apropóján hangos sebnyalogatás, gyűlölködő kirohanások, hangulatkeltés helyett a magyar és a szlovák miniszterelnök az erős, de egymást tisztelő nemzetekről, a térségbeli együttműködésről beszélt. A bukaresti vezetés semmiféle jelét nem adja annak, hogy értené vagy érteni akarná az üzeneteket...

A magyargyűlölő politikus először Orbán Viktor „korcsának”, majd – miután átírta a bejegyzést – szolgájának nevezte Szijjártót, aki szerinte az elmúlt 30 év legtoleránsabb, legdemokratikusabb román elnökét támadta meg alaptalanul. Hozzátette, Iohannis az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő európai politikus. A mindenféle gyalázkodó jelzőkkel megspékelt bejegyzésben persze előkerül Trianon is...

Magyarországot száz évvel ezelőtt keresztre feszítették. Franciaországban, Trianonban verték be a vasszegeket testünkbe. Testünkbe, nem végtagjainkba, mert keresztre feszítés előtt megcsonkolták országunkat. Kínhalálra ítéltek bennünket, mint oly sokszor írott történelmünk során. Sokszor próbálták kiirtani a magyarokat, de ilyen, előre eltervezett és galád módon végrehajtott pusztítást soha nem végeztek korábban...

A trianoni békediktátum és ezen belül egyebek közt a Felvidék elcsatolásának 100. évfordulója alkalmából szoboravató ünnepségen mutatták be a Nagymegyerhez tartozó Izsap főterén állított emlékművet. Az emlékmű talapzatát még április végén helyezték el Izsap főterén, de a szoboravató ünnepségre június 6-án került sor, amikor felkerült rá a felvidéki magyarság jelképe, a turul, mely a Szent Koronát emeli a magasba...

Csütörtök este, a Duna Televízióban volt látható az a film, mely Apponyi Albert gróf, a magyar küldöttség vezetője által, Magyarország képviseletében, 1920. január 16-án a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében elmondott beszédet dolgozza fel. Az alkotás már online is megtekinthető...