1849. augusztus 1. A nyergestetői csata - a Székelyföldi Thermopülé
A hágó számtalan véres csata helyszíne volt a tatár és török beütésekkor, de a talán legemlékezetesebb ott zajlott ütközetet 1849-ben vívták
1849 nyarán, az orosz intervenció eredményeképp igencsak "szorult a kapca" Erdélyben, a hadi helyzet több, mint válságossá vált. A félelmetes túlerőben lévő, jól felszerelt orosz hadsereg megjelenése hadszíntéren gyakorlatilag eldöntötte a küzdelmet. A győzelem esélye a minimálisnál is kisebbre csökkent, az egyedüli reális cél a túlerőben lévő ellenség feltartóztatása lehetett csupán.
1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt mintegy 1000 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette, 12 000 főt számláló osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen. A székelyek hosszú ideig sikeresen kitartottak, azonban az orosz-osztrák sereg bekerítéssel fenyegette őket, így Tuzson feladta a hadállásokat és elvonult, majd megmaradt katonáival Gál Sándorhoz csatlakozott.
Egyes legendák szerint Tuzsonnak mindössze 200 honvédje volt, és egy kászoni román pásztor vezette a hátukba az ellenséget, azonban ezt sem a történészek, sem Tuzson visszaemlékezései nem erősítik meg.
A haza védelmében hatalmas túlerővel való, halált megvető szembeszállás példájaként emlegetik a Nyerges-tetőt "Székely Thermopülai" néven is.
A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett székely hősök emlékét. Az emlékművet Poulini János csíkzsögödi kőfaragó mester készítette el "honleányok" adományának segítségével. A szobor avatása 1897 augusztusában volt, egy nagyszabású ünnepség keretén belül. Az eseményen jelen volt a kis székely sereg vezére, Tuzson János is. 1990 óta minden évben március 15-én népes hallgatóság jelenlétében emlékeznek meg a "Székelyföldi Thermopülé” hőseiről.
Az emlékművel átellenben, az erdő szélén lévő területen, egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek közt számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint számtalan kopjafa őrzi.
Kányádi Sándor: Nyergestető
Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar se tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető:
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár s a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
- alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
Mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.
A borítóképen a nyergestetői ütközet emlékműve 2010 októberében (Einstein2/Wikipédia)
Hozzászólások
A székely a legbátrabb ember a világon
Csak csodálat és elismerés illeti őket
Köszönöm szépen hogy olvashatom e sorokat.
Tisztelet a hősöknek és elismerésem hogy, nem felejtettük el e múlt idők történet ! Hállásan köszönöm. Tisztelet. Nyerges József. Ámen!
Tisztelet
Tisztelelet a hős székelyeknek!
A HAZÁÉT A SZABADSÁGÉGÉRT. ÁLDOZTÁK ÉLETÜKET AZOK IGAZI. HŐSÖK
Sajnos az a kétkulacsos , szőrös talpú Trák hegyi pásztior ivadékok , ma is .így tartják ERDÉLYT a sajátjuknak ! Amit csellel aljas módon megszereztek maguknak megtartva!!! ISTEN ADJON ERŐT EGÉSZSÉGET AZOKNAK A MEGMARADT SZÉKELYELY és MAGYAR. LESZÁRMAZOTTAKJAIKNAK ! A HŐS HALOTTJAIKNAK BÉKÉT NYUGALMAT ! LEGYEN MINDIG SÍRJUKON FRISS VIRÁG. !⚘⚘⚘
Köszönöm a megemlékezését.
Köszönöm a megemlékezését.
Új hozzászólás