Csokonai Vitéz Mihály

Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait...

Csokonai Vitéz Mihály egy időben Csurgón, mint segédtanár lendítette fel a korabeli magyar oktatásügy színvonalát. Hogy ez színvonal milyen lehetett, arra bizonyos fokú garanciát nyújt a költő személye, de a munkáért járó fizetség akkoriban bizony más utakon közlekedett. Csokonainak a vizsgákon nem ártott volna tanárhoz illő öltözetben megjelennie, de csak egy kopott, elnyűtt ruha lógott a nyomorúságos szobája fogasán...

Az egyik legfontosabb dolgot az ember életében az anyanyelve. Ezt a nyelvet tanultuk meg elsőként édesanyánktól, a környezetünktől, ezen a nyelven ejtettük ki az első szavakat, ez alakította világképünket. A magyar nyelv szavainak érezzük az ízét, a zamatát, ehhez kötődnek gyermekkori emlékeink...