"... Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem."
- Bessenyei György: Magyarság
Az egyik legfontosabb dolgot az ember életében az anyanyelve. Ezt a nyelvet tanultuk meg elsőként édesanyánktól, a környezetünktől, ezen a nyelven ejtettük ki az első szavakat, ez alakította világképünket. A magyar nyelv szavainak érezzük az ízét, a zamatát, ehhez kötődnek gyermekkori emlékeink. Csokonai Vitéz Mihály így vall erről: “… teáltalad szólaltam én meg legelőször, teáltalad hangzott először az én fülemben az édes anyai nevezet.”
Ezzel magyarázható, hogy anyanyelven sajátítjuk el legkönnyebben az ismereteket, ezért fontos az anyanyelven való tanulás.
Ez az ünnep alkalmat ad az oktatási intézményeknek, a médiának, a civil szervezeteknek stb. rendezvények megtartására, arra, hogy a közfigyelem nyelvhasználatunkra irányuljon. Ám nem a rendezvények sokasága a magyar nyelv iránti kötődésünk legfőbb bizonyítéka. Az a lényege az anyanyelv szeretetének, hogy figyelmet fordítunk nyelvhasználatunk tisztaságára mind élőszóban, mind írásban, különösen azok, akiknek hivatalból / hivatásból ez a dolguk.
“Mert az anyanyelv joga / a legmagasabb törvény: / Nem nyelheti el soha / semmilyen gonosz örvény.”
(Tóth Elemér)
Az ezredforduló óta az európai népek külön napot szentelnek nemzeti nyelvük megünneplésének. A magyar országgyűlés 2011. szeptember 26-án a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. E törvény többek között kimondta: „1. § Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok... nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.” - Kosztolányi: Ábécé a nyelvről és a lélekről.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége által működtetett versenyek sorozata átszövi a Kárpát-medencét és több mint 10 ezer fiatalt mozgat meg évente - mondta el Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetség elnöke az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a magyar nyelv napja alkalmából.
Az elmúlt 30 évben a Kárpát-medencében több mint egy millióval kevesebben beszélik a magyar nyelvet - mutatott rá. Kitért arra is, hogy idén 10. alkalommal ünnepelték volna a Pesti Vigadóban a magyar nyelv napját, amelyen átadták volna a Lőrincze-díjat, a Maróti-emlékérmet, a Deme-ösztöndíjat, azaz elismerhetnék azok munkáját, akik kiemelkedően és régóta dolgoznak a helyesírási versenyek, Kazinczy-versenyek és Édes anyanyelvünk versenyek sikeréért. Az események a koronavírus-járvány következtében maradtak el. Felidézte, hogy Győrben idén 55. alkalommal rendezték volna meg a Kazinczy-verseny döntőjét, de Kolozsvárott és Zentán októberben sikerült megtartani az Édes anyanyelvünk versenyt. Az Anyanyelvápolók Szövetsége által működtetett versenyek sorozata átszövi a Kárpát-medencét és több mint 10 ezer fiatalt mozgat meg évente.
Új hozzászólás