magyar nyelvhasználat

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt - közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát...

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a virtuális ülésen hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt egy erős, biztonságos és demokratikus Ukrajnában, s kiáll a szomszédos ország területi integritása és szuverenitása mellett. Ugyanakkor a kormány elfogadhatatlannak tartja a magyar közösség jogainak folyamatos csorbítását, s ekképpen azt a törvénytervezetet is, amely gyakorlatilag kizárná a kettős állampolgárokat a közhivatal viseléséből...

Az ukrán elnök kért egy lehetőséget egy telefonbeszélgetésre a miniszterelnök úrral az elmúlt héten. A hivatalos indoklás az volt, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételének harmincadik évfordulójáról kérte, hogy közösen méltatólag emlékezzenek meg. A telefonbeszélgetésen a kölcsönös tisztelet hangneme uralkodott. Majd másnap ismételten a kettős állampolgárok életét még nehezebbé tevő, a kettős állampolgárok számára a közéletben való szerepvállalást teljes mértékben ellehetetlenítő szabályokat helyeztek kilátásba...

Első olvasatra akár meghökkentőnek is nevezhetjük ezt a törvényjavaslatot, amelyet a mostani bemutatással társadalmi vitára bocsátottak alkotói. Ugyanis a kisebbségi nyelvhasználat törvény javítgatása helyett Szlovákiában egy teljesen újszerű megközelítést tárnak a nyilvánosság elé, amely új alapra helyezi a szlovák és a magyar nyelv egymáshoz való viszonyát...

A Verhovna Rada július 1 -jén elfogadta az ukrán őslakosokról szóló törvényt, amelyet az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij május 18 -án vezetett be. A dokumentum külön megfogalmazta az ország őslakóit, amelyek a Krím területén alakultak ki. Megjegyezzük, hogy az őslakos népek Ukrajnában rendelkeznek önrendelkezési joggal, politikai státuszukat az ország alkotmányának és törvényeinek keretei között állapítják meg, szabadon folytathatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket...

Pilip Illenko az Ukrán Filmakadémia vezetőségi elnöke például úgy vélekedik, hogy Tkacsenko véleménye televíziós műsorok és a filmek nyelvezetéről összeegyeztethetetlen az elfoglalt beosztásával. Mint megjegyzi, a kultuszminiszternek nem áll jogában véleményt formálni és kétségbe vonni az ukrán nyelv térnyerésének szükségességét...

Magyar újságíróknak nyilatkozva Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország és Ukrajna kapcsolatai az elmúlt időszakban, sajnos, nem a pozitív forgatókönyvek szerint zajlottak, számos nézeteltérés volt és van, aminek forrásai az ukrán félnek a kárpátaljai magyarsággal szembeni fellépései voltak. Hozzátette: “az utóbbi napokban azonban óvatos optimizmusra okot és lehetőséget adó előrelépések történtek”, s “a jelenlegi helyzetben ezeket a csekély előrelépéseket is meg kell becsülni”.

Az Európa Tanács következő elnökeként a nyelvhasználati jogok kérdése és a nemzeti közösségek védelme egyaránt Magyarország fő teendői között lesz az elkövetkezendő fél évben – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter annak kapcsán nyilatkozott, hogy hazája május 21-től féléves időtartamra veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját...

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő 2020 végén felkerült az ukrán szélsőséges Mirotvorec honlap úgynevezett „halállistájára”, erre azonnal reagálva Josep Borrell, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője, és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság Szomszédság- és Bővítéspolitikáért felelős biztosa támogatásukról biztosították a képviselőt. A magas rangú tisztségviselők most levélben is megerősítették, hogy az Unió elhivatottan kíséri figyelemmel az emberi jogok, ezen belül pedig a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Ukrajnában és az egész világon...

A hivatalos indoklás szerint ez azért fontos, mert az állami tisztségekre pályázók nem lehetnek kettős állampolgárok. Az nem teljesen világos, hogy ez miért kizáró ok, de feltehető, hogy az ukrán-orosz kérdés erősen közrejátszik. De az nem a mi problémánk! Helyesebben, mégis csak a mi problémánk is, mert a nyelvtörvényt, vagy a sajtótermékekre vonatkozó korlátozásokat, vagy a Magyarországra tartó gázolaj-vezeték államosítását is mind-mind az orosz-ukrán konfliktus szülte kényszerhelyzettel magyarázzák az ukránok.