Habsburg-uralom

Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait...

Ilyen előzmények után nem sok ember fejében fordulhatott a gondolat, hogy mindenféle kifogásokat emeljen Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlése ellen. A kuruc vezetés pedig nem volt rest, kihasználva a helyzetet, keresztülvitte akaratát és megszavaztatta a június 13-án, Rákóczi által személyesen előterjesztett, a Habsurg-ház trónfosztásáról szóló törvényt...

A háborús terhek és az elértéktelenedő rézpénz körül kirobbant vita hevében Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor és Rákóczi testőrei lekaszabolták Turóc vármegye követeit. Az ónodi országgyűlésen először a pénzügyeket rendezték. Jelentékeny adót szavaztak meg a katonaság eltartására, de Túróc vármegye követei a vörösrézből vert pénz értékvesztése miatt elégedetlenséget szítottak egy általuk megszövegezett körlevélben...

1884. május 28-án született Eduard Benes cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője, az ország második elnöke. Akiről bizonyos dekrétumokat neveztek el és akinek mi magyarok oly sokat „köszönhetünk”. Azt szokták mondani: halottról jót, vagy semmit. Akkor mondom a jót: Benes úr kiváló politikus volt. És a maga szempontjából a legjobb időben, a legjobb helyen került „helyzetbe”.

1439. május 23-án, Budán – a pár nappal későbbre meghirdetett országgyűlés helyszínén - zavargás tört ki. A fegyveres zendülés valódi oka, a város német és magyar polgársága közötti viszály nem volt éppen új keletű, már több évtizedes múltra tekintett vissza. Amikor 1437-ben Habsburg Albert személyében német-osztrák uralkodó került Magyarország trónjára, a budai német patríciusok úgy érezhették: innen már övék a világ, de legalábbis Buda bizonyosan...

1867. május 22-én kelt Kossuth Lajos – a kiegyezés ellen tiltakozó - híres nyílt levele, a Deák Ferencnek szánt, ún. Cassandra-levél. A későbbi turini remete szerint végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát - a már akkor rogyadozó -Ausztriához kötik. A levelet először a Magyar Újság közölte május 26-án, majd május 28-i számában a Magyarország című kormánypárti lapban is megjelent...

A magyar Alaptörvény szerint egy köztársasági elnök maximum két ciklust tölthet el hivatalban, így Áder Jánosnak 2022. március 13-án le fog járni a mandátuma. Mivel 2022-ben lesz a parlamenti választás, ezért az MSZP-s Molnár Gyula még áprilisban nyújtott be alaptörvénymódosító-javaslatot, miszerint a következő államfőről ne Áder mandátumának lejártakor a jelenlegi, hanem majd az újonnan megválasztott Országgyűlés döntsön az alakuló ülés utáni 30. napon...

1703. május 12-iki keltezéssel II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kiadta Breznai kiáltványát, a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó" pátenst és elkezdődött a Rákóczi-szabadságharc. Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az 1690-es évek közepére kiderült: „Anyám, nem ilyen lovat akartam!”. Ahogy Kollonich Lipót mondta: „Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”.

1620. május 3-án született Csáktornyán, horvát eredetű főnemesi családban Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. A 19. század első felében a róla készült tanulmányokban valószínűnek tartották, hogy 1616-ban született, mert azt feltételezték, hogy a neki adott magas méltóságok betöltéséhez idősebbnek kellett lennie. Az 1618. és 1620. év is felmerült világra jövetelének időpontjaként...

Görgey Artúr és Kossuth Lajos egybehangzón nevezte 1849. április 26-án lezajlott első komáromi csatát – másképpen komárom-szőnyi csatát – a szabadságharc legfontosabb ütközetének. A szabadságharc kimenetele szempontjából sorsdöntő csata szomorú következményeként hívták be az osztrákok az orosz cár seregeit. A komáromi csatában – Görgey vezetése alatt – 24 000 amagyar honvéd állt szemben a Schlick tábornok vezette harmincezres osztrák sereggel...