Horthy Miklós
Alig félesztendővel első sikertelen visszatérési kísérlete után, IV. Károly, az utolsó magyar király, 1921. október 20-án ismét megpróbált visszatérni Magyarországra és átvenni a hatalmat Horthy Miklós kormányzótól. De kanyarodjunk vissza kicsit az időben… IV. Károlyt, 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. Ő volt az első Habsburg uralkodó, akinek megkoronázásakor a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot...
Az igazat megvallva nem ilyen megemlékezésre készültem, amelyre az alábbiakban sor kerül, hanem egy tényekkel, forrásokkal alátámasztott elemző írásra a háborúba való belépéstől egészen a kiugrási kísérlet sikertelenségéig. Elmondva, hogy Magyarország sem földrajzi, sem politikai helyzeténél fogva nem kerülhette el a háborúba való belépést és a háborús részvételt...
A detonáció következtében a vonat kisiklott, a mozdony és a szerelvény első hat kocsija lezuhant a völgyhídról. A merényletnek 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A MÁV jelentése szerint a vonaton 3 I. osztályú, 34 II. osztályú és 68 III. osztályú utas volt, a vonat személyzete 10 főből állt. Utóbb ugyan egyesek azt híresztelték: a vonatra nem is adtak ki első osztályú jegyeket…
Hallották hírét a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnak? Pedig volt ilyen… Ha nem is létezett sokáig... Mindössze nyolc napig „tündökölt” a bohózatba illő operettállam. Létrehozását Dobrovits Péter szerb-német származású festőművész javasolta 1921 augusztus 14.-én, a pécsi Széchenyi téren megtartott népgyűlésen. Már napokkal előbb, a sajtóban megkezdődött a nagyközönség „megdolgozása”...
A Tanár úrral való Horthy-vitáinknak már szinte történelme és csekély számú közönsége is volt az újszegedi presszó hátsó traktusában, ámbátor álláspontjaink keveset közeledtek az elmúlt közel másfél évtized alatt. Soha nem érdekelt a nálamnál húsz esztendővel több időt megélt Tanár úr származása, vagy a rendszer-változtatás előtti érában való párttitkári beosztása, avagy a részéről való finnugor-elmélet teljes mértékű elfogadása...
1917. május 15-én, az első világháborúban, az Otrantói-szorosban megvívták a Földközi-tenger térségének talán legnagyobb csatáját. Az egyik oldalon az Osztrák-Magyar Monarchia hajói, a másikon pedig az antant erői harcoltak. Ez a tengeri ütközet – bár a Monarchia flottája messze elmaradt ellenfeleitől – a Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban elért legfényesebb győzelmeként került be a történelemkönyvekbe...
1944. május 1-én alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. "Puma" Vadászrepülő-osztálya - a tervezett 101. Vadászrepülõ-ezred első egysége. Az osztályt Magyarország légterének védelmére hozták létre 1944 nyarán. Harcolt az amerikai 15. Légihadsereg és a Szovjet Légierő ellen, elsõsorban Magyarország, de a háború végén Ausztria felett is. 1944 tavaszán az USAAF többször támadta Magyarországot nagyszámú bombázó kötelékekkel...
Gyakran mondogatják, hogy a politika az alkuk, trükkök, megegyezések és néha bizony az átverések világa. Talán tényleg így van. Nem tudom, nem vagyok politikus, még a közeli ismerőseim között sincsenek ezzel foglalkozó hölgyek, urak. Azt is emlegetik, hogy aki erre a pályára lép, az „eladja a lelkét az ördögnek”, mert nagyon nehéz egy ilyen kemény zűrzavaros világban megmaradni igazi úriembernek. Már maga a kifejezés is kezd kimenni a divatból, lassan kiüresedik, megváltozik jelentése...
„Lisszabonból jelentik, hogy Horthy Miklós, a magyar ellenforradalom egyik vezető alakja, Magyarország kormányzója a 25 éves ellenforradalmi rendszerben, meghalt. Nevéhez a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. A Horthy-rendszer abban a vérfürdőben született, amelyet 1919-ben az antant-hatalmak segítségével uralomra jutott ellenforradalom rendezett a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek sorában. Horthy nevéhez fűződik Magyarország berántása a második világháborúba, s a nemzeti szégyen, hogy hazánk a múlt háborúban a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett...”
Nem sokkal trónra kerülését követően már a különbéke megkötésének lehetősége foglalkoztatta, de erőfeszítései nem jártak sikerrel. Az antantnak nem volt érdeke, hogy a Monarchia területi egységének megőrzésével fejezze be a háborút. Hiszen akkor miből „fizették” volna ki szövetségeseiket? Érdekes, hogy mikor 1918 elején megfordult a hadiszerencse - Oroszország a bolsevik forradalomnak köszönhetően „kiesett a partiból” és az olasz fronton is váratlanul nagy sikereket ért el a Monarchia hadereje, már a franciák ajánlgatták a különbéke lehetőségét...