MTA

A döblingi elmegyógyintézetben, 1860. április 8-án halt meg gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere. Magyarországon a borzasztó esemény oly benyomást tett, melyet le sem lehet írni. Az első percben nem akarták elhinni, hogy „a legnagyobb magyar” valóban meghalt, s mikor ez iránt nem lehetett több kétség, a hitetlenség egyszerre más irányt vett: nem akarták elhinni, hogy öngyilkosság vetett véget Széchenyi életének...

Gyakran mondogatják, hogy a politika az alkuk, trükkök, megegyezések és néha bizony az átverések világa. Talán tényleg így van. Nem tudom, nem vagyok politikus, még a közeli ismerőseim között sincsenek ezzel foglalkozó hölgyek, urak. Azt is emlegetik, hogy aki erre a pályára lép, az „eladja a lelkét az ördögnek”, mert nagyon nehéz egy ilyen kemény zűrzavaros világban megmaradni igazi úriembernek. Már maga a kifejezés is kezd kimenni a divatból, lassan kiüresedik, megváltozik jelentése...

A magyar történeti hagyomány a napjainkig folyamatosan használt székely írást még az 1500-as években is hun-szkíta írásnak nevezi (Thelegdi/1598). Az akadémikus tudomány az 1849-es világosi fegyverletétel után az ótürk írás leszármazottjának minősítette, bár ezt sohasem támasztotta alá (Németh/1934). Az elmúlt évtizedekben végzett alternatív kutatás a hagyományt igazolta, kimutatva, hogy a székely írás nem átvétel, hanem a magyarság alkotása, amelynek kezdetei a kőkorba nyúlnak vissza...

Az MTA megpróbálta félrevezetni a nemzetet a székely írás eredetét illetően, aminek következtében közönségigény keletkezett a kitalált szentistváni rovásellenesség dokumentálására. S ha volt ilyen igény, akkor az a "dokumentum" elő is került egy angyalföldi gyors- és gépírótanár asztalfiókjából. A média pedig kiszolgálta ezt a nemtelen törekvést...

A Krisztus előtti eredetű ősi magyar karácsonyt mi magyarok honosítottuk meg a Kárpát-medencében. A velünk kapcsolatba került szláv népek mind a magyarból vették át a “karácsony” szót is. Fehér Mátyás Jenő domonkos rendi történész, később száműzetésben élő író, az általa lefordított 12-13. századi inkvizíciós jegyzőkönyvek alapján jut arra a meggyőződésre, hogy a magyarok őseinek hitvilágában is a legnagyobb ünnep a karácsony volt, már jóval Jézus születése előtt, és ennek az ünnepnek a jellegére a Karácsony szó utal, amely mélly hangalakjában a kerecsen(y)sólymot idézi...

1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap Budapest ünnepnapja.1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt...

Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot – nyilatkozta az animációk ötletgazdája, Mikulás Ferenc az m5 kulturális csatornán annak kapcsán, hogy a világszerte népszerű sorozatot hungarikummá nyilvánították. Az alkotók sorozatot készítenek az Árpád-házi szentek életéről is...

Kevesen tudják, hogy a kiváló tollú író származása és anyanyelve szerint német s csak a kamasz éveire bírta a magyar nyelvet, amelynek később az egyik legnagyobb mestere lett. Herczeg Ferencet a saját korában írófejedelemnek tartották, akinek higgadt bölcsességét sokaknak példának adták. A ma irodalomkritikusainak egy része élteti literatúrai munkásságát, a másik része pedig – politikai szerepvállalásai és hitvallása miatt – nem tudja őt méltó helyére tenni a magyarság könyvtárának polcain. Magyar sors, még halálában is. Fájdalmas és mégis gyönyörű…

Régebben volt egy naptári bizottság, ők döntöttek arról, hogy az új nevek közül melyiknek mikor lehet a névnapja. Például a Zoránt az énekes születésnapján, március 4-én ünneplik. A Magyar Tudományos Akadémia pedig nyíltan megtiltotta sok szép magyar keresztnevünk használatát, a héber nevek viszont, furcsa módon nem esnek korlátozás alá. Elgondolkodtató hogy mekkora elemi erővel igyekeznek ősi kultúránkat, hagyományainkat kitörölni úgy, hogy múltunknak még írmagja se maradjon. Képzeljük csak el, mi történne például Japánban, ha egy ősi szamuráj kori keresztnevet nem lehetne anyakönyveztetni? Elsüllyedne a kulturális miniszter szégyenében és lemondana...