török hódoltság

Az oláhok a „rumán” nevet a Berlini Konferencián, 1878-ban kapták Gróf Andrássy Gyula javaslatára. A szó helyes formája „rumán” (Rumánia) és nem „román” (Románia), mint ahogy most használják, ami tudatosan megtévesztő, mert feltételezi, hogy valamiféle kapcsolatuk van Rómával… a kis naívak… Miklosics és Hunfalvy nyelvészek a rumán nyelvet a Balkánról, Kr. u. a X. századtól eredeztetik...

Szeptember elején indult el Izabella és udvara a keleti országrészbe. Veleük tartott Szapolyai volt kincstartója, a Tiszántúl új kormányzója, György barát, vagy a kortársak által Fráter Györgynek nevezett pálos szerzetes is. György barát, amikor rájött, hogy Szülejmán ezúttal már nem a megszokott módon segíti ki magyar vazallusát a Ferdinánddal szembeni küzdelemben, azaz nemcsak katonai segítséget nyújt, hanem véglegesen birtokba veszi a fővárost, önmagát okolta Buda elvesztéséért. Egész életében önvád gyötörte emiatt...

Mikor 1479-ben a törökök befejezték a Velencével vívott háborújukat, úgy vélhették: éppen itt az ideje lendíteni kicsit a dolgokon és megvitatni Havasalföld, valamint Moldva hovatartozását. Abban az időben, a törököknél az ilyen „vitáknak” kézenfekvő lezárása volt egy jó kis katonai akció. Már tavasszal Szendrőnél elkezdték a csapatösszevonásokat, de a tényleges hadjáratra csak jóval később, ősszel kerítettek sort. Októberben törtek be Erdélybe. Már ez sem volt igazán okos ötlet tőlük, a közelgő tél miatt nem is gondolhattak hosszabb akcióra a havasok táján, legfeljebb, amolyan rabló-kirándulásra...

Az 1521–26-os háború az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el, bár mellette állt még Csehország és a Német Birodalom is, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak. A római egyházfő is mindössze néhány zsoldost tudott biztosítani a harchoz...

“Majd amikor Bacchus felhevítette őket, vitézi táncba kezdtek. Fegyveresen járták a katonatáncot, s ütemesen felhangzó kiáltozásuk mindent betöltött. Azután az általános örömben, midőn mindegyik katona különböző taglejtésekkel nevettette társait, Kinizsit is táncba hívták. Ő hirtelen a kör közepére ugrott, keze segítsége nélkül pusztán fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbe táncolt. Ez a herkulesi termetű férfihez illő tánc inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a szemlélőkből.”

Buda harmadik ostromára valójában nem is került sor. Hermann von Russwurm császári fővezér csapatai szeptember közepén érték el, és mentették fel az egy éve ostrom alatt álló Pestet. Lala Mehmed nagyvezér pedig Érd alatt vert tábort, és rögtön Buda megerősítéséhez látott. Hatalmas mennyiségű lőszert, élelmet, katonát küldött a várba, ezt a keresztények képtelenek voltak megakadályozni...

Szilágysomlyón, 1533. szeptember 27-én született Báthory István, Erdély fejedelme, Lengyelország királya. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle...

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

Szigetvár ostroma 1566. augusztus ötödikétől szeptember hetedikéig tartott. Alig több, mint egy hónapig. Itt és ekkor feszült egymásnak a Bécset meghódítani induló Szulejmán 100 000 – 150 000 főt számláló serege és a védők 2300-3000 hada. Az augusztus 6-án megindult ostrom ekkor jutott a végstádiumába. A védők ekkorra a belső várba szorultak, amelyet azonban a törökök felgyújtottak. A lángokat nem lehetett többé eloltani. Mintegy 200 katona és 600 civil maradt csak meg...

Az időjárás abban az évben nem kedvezett a töröknek, gyakori esők, áradások hátráltatták a nagyjából 50 ezer főt számláló had haladását. Csak nyár végén tudta kiverekedni magát a magyar alföldre, ahol végül Mohácsnál vívták meg a Magyarország számára később végzetesnek bizonyuló csatát 1526. augusztus 29-én...