I. Világháború
A magyarságnak mindig akkor voltak sikerei, ha összekapaszkodott, ha egésszé összeállt. Ma is erre van szükség: a kritikákat elfogadni, a hibákat kijavítani és összefogni! Amennyiben erre képesek leszünk, úgy eljön a sikerünk. Az első világháborúban győztes antanthatalmak egy alávaló és igazságtalan "trianoni békeszerződésnek" nevezett diktátummal szétdarabolták Magyarországot és az elcsatolt területeket a többmilliós magyar lakossággal a szomszéd országoknak juttatták...
1882. október 20-án született egy magyar színész, akinek csillaga van a Hollywoodi hírességek sétányán és szobrot állítottak neki a Városligetben. Blaskó Béla Ferenc Dezsőnek hívták, de a világ csak Lugosi Bélaként, vagy még inkább: Drakula grófként, a vámpírként ismeri. Leghíresebb szerepéről, melyet senki sem formált meg nála jobban...
A Román Királyság 1914-ben még a központi hatalmak oldalán állt. Ám közvéleménye és hadvezetése is erősen pályázott az Osztrák–Magyar Monarchia által birtokolt Erdélyre. 1916-ban a nyugati fronton már kialakult az állóháború, amely az antant szinte teljes nyugati haderejét lekötötte, így az Antant tárgyalásokat kezdeményezett a Román Királysággal. Az Antant képviselői biztosították őket arról, hogy győzelmük esetén Erdélyt haladéktalanul a román területekhez kapcsolják...
Az első világháború befejezése után Erdélyt Romániához csatolták és ez az érdekelt néptömbök meghallgatása nélkül történt. Ezt a trianoni békeszerződést a Szovjetunió soha nem írta alá és az Egyesült Államok is megtagadták a ratifikálását. Hogy az ebben a szerződésben megállapított határok nem esnek egybe az etnikai határokkal, azt a legjobban bizonyítja, hogy most egyik szomszéd állam a másik után kér engedélyt arra, hogy a határok közelében élő magyar lakosságnak legalább egy részét a mi területünkre telepíthesse át...
Mostantól az interneten mindenki számára hozzáférhető, kutatható az I. világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyarországi katonák adatbázisa. A katonahoseink.militaria.hu oldalt ma mutatták be Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban...
Nem tudom, hogyan szólítsam zsidó honfitársaimat, akiknek ősei együtt építették, együtt fejlesztették hazánkat. Akiknek ősei egy olyan társadalmat alakítottak ki maguk között Magyarországon, amely a többségi társadalom számára felüdülés, mert szerethető, jó kedvű, humorában és emberségében utolérhetetlen volt, s kiknek őseitől megtanulhattuk az összetartás és az egymást segítés csodaszép tulajdonságait vagy megtanulhattuk volna…
A soproni népszavazásnak köszönhetően Sopron és a környékén levő nyolc falu megmaradhatott Magyarország birtokában, a felkelők ezzel nem elégedtek meg, ők ugyanis azt szerették volna, ha az egykori Lajtabánság területe újra visszakerülne Magyarországhoz. Emiatt Prónay vezetésével megkezdődött az újabb felkelés előkészítése. A felkelés előkészítői ezúttal Prónay Pál, Sigray Antal és Hir György voltak...
Ferenc József már 1913-ban megparancsolta Ferenc Ferdinánd trónörökösnek, hogy látogasson el a következő év júniusában, Boszniában rendezendő hadgyakorlatra. Az öreg császárnak meg nem nagyon lehetett ellent mondani… Különösen Ferenc Ferdinándnak nem, aki már amúgy is Ferenc Jóska „bögyében volt”, Chotek Zsófiával kötött – az udvar szempontjai szerint – rangon alulinak minősülő házassága miatt...
A harc 1915. július 7-éig tartott. Egy olasz sereg a doberdói fennsíkon és a görzi hídfőnél, míg egy másik a tolmeini hídfőnél harcolt. A cél Trieszt elfoglalása lett volna. Hét napon át az olasz nehéztüzérség lőtte a frontvonalat, majd megindult a gyalogság meglehetősen tervszerűtlen rohama. A Monarchia erőinek a kétszeres túlerő ellenére sikerült az olasz hadsereget megállítani. A Monarchia csapatai előnyös pozícióban harcoltak, a szögesdrót akadályok lelassították az olasz támadást. Július elején a Monarchia parancsnoka, Svetozar Borojević két hadosztályt küldött az Isonzó folyóhoz, melyekkel együtt a Monarchia csapatainak sikerült stabilizálniuk védelmi vonalaikat...