Nagy Imre
"Nem azért vagyunk felelős poszton ilyen nehéz időkben, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy igazat mondjunk és a nép érdekében cselekedjünk! Munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, honfitársaim! Szólni kívánok az általános helyzetről s ezzel kapcsolatban a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány álláspontjáról néhány fontos kérdésben..."
Háy Gyula mondatai, a Magyar Írók Szövetségének felhívása a szovjet hadsereg november 4-i támadását követően, először reggel 7 óra 57 perckor hangzottak el az éterben, majd később a Rádió elestéig többször megismételték őket. Háy Gyula és felesége által, négy nyelven (magyarul, angolul, németül és oroszul) felolvasott felhívás szövege a következő volt...
1956. Október 30-án délelőtt, nem sokkal 10 óra előtt, egy fegyveres nemzetőrcsapat behatolt az épületbe, felszólítva a karhatalmista védőket, hogy adják meg illetve igazolják magukat, de ekkor az épület belsejéből is lőni kezdtek és kézigránátot dobtak a nemzetőrökre. Ekkor egy sebesült társukat hátrahagyva, a felkelő csoport kimenekült, de néhány rendőr és karhatalmista is együtt futott ki az épületből...
Kezdetnek végy egy világháborút. Ha nincs kéznél, jó bármilyen más felfordulás is. Tégy hozzá egy hatalmas külső „szövetségest” – abszolút jobbágy lelkű kiszolgálása előnyös, de nem okvetlenül feltétel -, manipuláld a választási törvényeket úgy, hogy neked álljon a zászló – azért nem árt, ha minden rád szavazó ezt úgy biztosítsa, hogy tízszer-hússzor is leadja a szavazatát -, és tuti biztos a siker...
Elképesztő titkokat árult el az MSZMP egykori főtitkárának állandó légikísérője, Sanyi bácsi a Blikknek. Arról is mesélt, hogy 1971-ben Kádár tárgyalásokat folytatott Nicolae Ceaușescu román pártfőtitkárral Bukarestben, de Kádár a tárgyalások után feldúltan azt mondta állandó segítőjének, hogy “nem lesz semmi a visszacsatolásból… túl sokba kerülne ez Magyarországnak, Apró elvtárs (…) nem szeretné”...
„A Vádirat Déry Tibor és társai ellen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése és műs bűntettek miatt” szeptember elején készült. 12-én aláírta a legfőbb ügyész, s még ugyanaznap eljuttatták a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának, Vida Ferenc tanácsvezető bírónak. A húszoldalas irat alapkoncepciója: a négy vádlott mozgalmat kezdeményezett a népi demokratikus államrend megdöntésére, illetve izgattak az államrend ellen..."
1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. A többórás szertartást az egész ország figyelemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, de az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer – s az egész szovjet tömb – összeomlásának szimbólumává vált...
Kaposváron, 1896. június 7-én született Nagy Imre (kivégezték: Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1953 és 1955 között, valamint az 1956-os forradalom alatt a Minisztertanács elnöke. A forradalomban betöltött szerepéért egy kirakatper során halálra ítélték és kivégezték, majd titokban a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában Borbíró Piroska néven eltemették. 1989. június 16-án, a tömegmegmozdulássá vált újratemetése a magyarországi rendszerváltás egyik emblematikus eseménye lett...