Pécs

Korábban Károlyi Sándor „kísérletezett” a Dunántúlon, de nem járt valami sok sikerrel. Bár több kisebb csatát megnyert – például, pont Szentgotthárdnál verte meg Johan Rabatta grazi várnagy csapatait -, de Heister császári generális a koroncói csatában legyőzte Forgách Simon túlerőben lévő, de tapasztalatlan katonákból álló seregét és az 1704. év végére az egész Dunántúlt elfoglalta...

Asztrik a Posen mellett fekvő meserici kolostor apátja volt. A Szent Istvánról írott legendák szerint a tanítványaival érkezett Magyarországra, a pécsváradi kolostort velük felépítette és annak első apátja lett. Az első püspökségek alapításakor Szent István kalocsai püspökké nevezte ki. Mint a király bizalmas embere, ő vezette a II. Szilveszter pápához küldött követséget. Ennek a követségnek az évét a források alapján pontosan meg tudjuk határozni. A Szent István életéről írott Nagyobb Legendában azt olvashatjuk, hogy a Géza fejedelem „halála után az ötödik évben” a követség elhozta „az apostoli áldás levelét”...

Hallották hírét a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnak? Pedig volt ilyen… Ha nem is létezett sokáig... Mindössze nyolc napig „tündökölt” a bohózatba illő operettállam. Létrehozását Dobrovits Péter szerb-német származású festőművész javasolta 1921 augusztus 14.-én, a pécsi Széchenyi téren megtartott népgyűlésen. Már napokkal előbb, a sajtóban megkezdődött a nagyközönség „megdolgozása”...

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

A Trianont követő tárgyalások értelmében a megszálló szerb-szlovén-horvát csapatoknak 1921. augusztus végéig el kellett hagyniuk a megszállt baranyai, bácskai területeket. Ez persze, nem igazán tetszett a megszállóknak, még úgysem, hogy Bácskát, a Délvidéket nekik ítélték a békeszerződésben. I. Péter király és kormánya abban reménykedett, hogy – ha számukra kedvezően alakulnak a körülmények – ezek a területek még náluk maradhatnak…

Szülejmán szultán 1543-as hadjárata során előbb a szlavóniai Valpót, majd Siklóst szállta meg. Pécsre is komoly ostrom várt volna, de kapitánya, Székely Lukács nem tartózkodott a várban, majd Siklós elestének hírére a püspök is elmenekült. Várallyay ugyan ellenállásra buzdította volna a lakosságot, de ők a megadáson gondolkodtak, ezért a püspök összecsomagolta a holmiját és elhagyta Pécset. Fehérvárra ment, ahol az öreg főpap elhunyt. Nem maradtak a káptalan papjai sem. A kivonuló apácákat Werbőczy Imre fosztogató katonái támadták meg és minden értéküktől megszabadították őket...