Pozsony

Az antant akkori ígéretei szerint az új határokat nemzetiségi elvek alapján fogják meghatározni, tehát egy olyan várost, melynek lakossága 41 százaléka németnek vallja magát, 40 százaléka magyarnak és csak 15 százaléka mondja magát szlováknak, semmilyen veszély nem fenyegethet. Ráadásul, ha megkérdik, még a szlovák anyanyelvű lakosság jó része is a Magyarországhoz való tartozás mellett voksolt volna. De kit érdekelt a polgárok véleménye?

Pozsonyban, 1807. február 10-én született gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József, államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Vértanú. 16 évesen fejezte be intézeti tanulmányait. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Itáliába ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Eközben (itt a források ellentmondóak) valószínűleg 1827-ben diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örökségére várva, nagy adósságot halmozott fel...

1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd Győrben, Bécsben folytatta, végül Rómában fejezte be...

Az utókor által gátlástalan törtetőként és sikertelen uralkodóként számontartott ellenkirály 1133 körül született II. (Vak) Béla király és Ilona szerb hercegnő harmadik, legkisebb fiaként. Az első említés 1152-ben esik Istvánról, akinek ekkor bátyja, II. Géza király hercegi tartást adományozott. A hatalomvágytól fűtött öcs azonban nem elégedett meg a hercegi pozícióval, és szervezkedni kezdett a korona megszerzésére. 1157-ben Belos bán támogatásával bátyja életére tört, a kísérlet azonban kudarcba fulladt...

Jó bevételt hoztak a magyarországi gasztroágazatnak, bevásárlóközpontoknak, kisiparosoknak a szlovák kormány karácsony előtti korlátozó intézkedései. Mivel Szlovákiában sem az éttermek, kávézók, sem a karácsonyi vásárok nem nyithattak ki adventkor, a nép úgy döntött, a környező országokban, főleg Magyarországon élvezi ki a karácsony előtti időszakot és szórakoztató lehetőségeket...

Merően újszerű, a korábbi szemléletmódtól erősen eltérő perspektívából közelítette meg Milan Krajniak szociális és munkaügyi miniszter a szlovák történelmet. A dennikstandard.sk-n megjelent véleményanyag felszólító hangnemben igyekszik tisztázni, hogy elég legyen már a búskomor szemléletmódból, miszerint ezer évig elnyomták őket a magyarok, miközben a hegyekben meghúzódva juhokat legeltettek...

„Isten ostora” és a nyugatrómai birodalom viszonya sokáig békés volt. Pontosan most sem tudjuk, hogy mi vezetett a háborúhoz. Kérdéses forrásaink, a bizánci Proképiosz, és a gót Jordanes nyolcvan évvel az események után két fő okot adnak meg: III. Valentianus császár a keletrómai birodalomhoz hasonlóan megtagadta az éves adófizetést a hunoknak, vagy pedig Honoria húga leánykérése vezetett a békétlenséghez...

1705. június 5. Megjelenik az első magyar újság, a Rákóczi-szabadságharc sajtóorgánuma, a Mercurius Hungaricus (Mercurius Veridicus ex Hungaria) Rákóczi Ferenc maga is gyakran forgatta a különböző európai hírlapokat, a francia és holland sajtót, és érzékelte, hogy a Habsburgok érdekei szerinti lapok elítélően tálalják a szabadságharcról szóló információkat, valamint kifogásolta azt is, hogy ezekben „elégedetleneknek” és nem „szövetkezett rendeknek” nevezték a kuruc felkelőket. Rákóczi tudatában volt a sajtó fontos szerepének, és mindenképpen ellensúlyozni szerette volna a Bécsben kiadott Wienerisches Diarium torzító, a szabadságharcot sötéten bemutató szerepét...

Budán, 1805. május 23-án született gróf szlavniczai és bajnai Sándor Móric az Ördöglovas (elhunyt: Bécs, 1878. február 23.) magyar főúr, császári és királyi kamarás, Bajna, Bia és Both uradalmak örökös ura, európai hírű lovas, úszó és vadász. Sándor Móric a Sándor család grófi ága utolsó férfisarjaként született. Édesapja gróf Sándor Vince császári és királyi kamarás, és édesanyja gróf szapári Szapáry Mária volt...

Már a szavazást megelőző napon a nyitrai Hlinka-gárdisták fogadásokat kötöttek Esterházy János várható állásfoglalásáról az elkövetkező szavazás során. Tudatában voltak, hogy e szavazás politikai precedens értékű lehet: amennyiben gróf Esterházy János megszavazza egy kisebbség kitoloncolásának elvi lehetőségét, úgy lehetővé teszi, hogy akármikor egy hasonló törvény kerülhessen a parlamenti asztalára, amely esetleg a magyar kisebbséget érintené. Ez számára a politikai öngyilkossággal lett volna egyenlő...