szoboravatás

1902. október 12-én délelőtt 10 órakor avatték fel Fadrusz János Mátyás király-szobrát a kolozsvári főtéren. Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzott az uralkodó, mert a műemlék talapzatán a Habsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható. A szoboravatási ünnepély szentmisével kezdődött, amelyet Majláth Gusztáv püspök celebrált. Beszédet mondott Széll Kálmán és József Ágost főherceg, majd megtörtént a szobor leleplezése...

A kis, de takaros hajdúsági községben gyűltek össze az egykori „kis kormányzó”, vadászpilóta emlékének tisztelői, hogy fejet hajtsanak néhai Horthy István szobra előtt. Mindössze néhány tucatnyi lelkes hazafi, Budapestről, Szegedről, Debrecenből, Hódmezővásárhelyről és az ország más településeiről...

A prizreni Hunyadi szobor egyébként messzemenően esztétikusabb, mint az a köznevetség tárgyává vált Hunyai szobor, amelyet Belgrádban avattak, jó messze a nándorfehérvári vártól vagy épp a zimonyi erődtől, ahol a magyar vezér elhunyt. A belgrádi szobor, amelyet Áder János és Aleksandar Vučić közösen leplezett le azóta is számos járókelőnek csal mosolyt az arcára...

A történelem meghamisításával vádolta meg Orbán Viktort az orosz külügyminisztérium szóvivője. Marija Zaharova a magyar kormányfő George Bush amerikai elnök szobrának három nappal ezelőtti avatásán tett kijelentésére reagált. Idősebb Bush szobrát a Budapesten a Szabadság téren állították fel, és leleplezésekor Orbán arról beszélt, hogy „ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz: vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz…

Az emléknaphoz kapcsolódóan október 21-én, szerdán 16 órakor a Szent Rókus-templom előtti téren (Szeged, Kossuth Lajos sgt. 40.) katonai tiszteletadás mellett leplezik le néhai gróf Teleki Pál szobrát. Az ünnepi műsort és a koszorúzást követően Lidia Książkiewicz orgonakoncertjét hallgathatja meg a közönség a Székesegyházban, majd a lengyel és magyar nemzetért mutat be szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök...

A Szent István-i életmű nemzetünk történelmének legidőtállóbb alkotása, amely egy évezred távlatában is erőt adó fundamentuma országunk létének és jövőjének – mondta Debrecen polgármestere augusztus 20-án a belvárosi Dósa nádor téren, ahol felavatták az első király egészalakos szobrát...

A trianoni békediktátum és ezen belül egyebek közt a Felvidék elcsatolásának 100. évfordulója alkalmából szoboravató ünnepségen mutatták be a Nagymegyerhez tartozó Izsap főterén állított emlékművet. Az emlékmű talapzatát még április végén helyezték el Izsap főterén, de a szoboravató ünnepségre június 6-án került sor, amikor felkerült rá a felvidéki magyarság jelképe, a turul, mely a Szent Koronát emeli a magasba...