ukrán nyelvtörvény

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt - közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát...

A Verhovna Rada július 1 -jén elfogadta az ukrán őslakosokról szóló törvényt, amelyet az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij május 18 -án vezetett be. A dokumentum külön megfogalmazta az ország őslakóit, amelyek a Krím területén alakultak ki. Megjegyezzük, hogy az őslakos népek Ukrajnában rendelkeznek önrendelkezési joggal, politikai státuszukat az ország alkotmányának és törvényeinek keretei között állapítják meg, szabadon folytathatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket...

Pilip Illenko az Ukrán Filmakadémia vezetőségi elnöke például úgy vélekedik, hogy Tkacsenko véleménye televíziós műsorok és a filmek nyelvezetéről összeegyeztethetetlen az elfoglalt beosztásával. Mint megjegyzi, a kultuszminiszternek nem áll jogában véleményt formálni és kétségbe vonni az ukrán nyelv térnyerésének szükségességét...

Magyar újságíróknak nyilatkozva Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország és Ukrajna kapcsolatai az elmúlt időszakban, sajnos, nem a pozitív forgatókönyvek szerint zajlottak, számos nézeteltérés volt és van, aminek forrásai az ukrán félnek a kárpátaljai magyarsággal szembeni fellépései voltak. Hozzátette: “az utóbbi napokban azonban óvatos optimizmusra okot és lehetőséget adó előrelépések történtek”, s “a jelenlegi helyzetben ezeket a csekély előrelépéseket is meg kell becsülni”.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő 2020 végén felkerült az ukrán szélsőséges Mirotvorec honlap úgynevezett „halállistájára”, erre azonnal reagálva Josep Borrell, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője, és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság Szomszédság- és Bővítéspolitikáért felelős biztosa támogatásukról biztosították a képviselőt. A magas rangú tisztségviselők most levélben is megerősítették, hogy az Unió elhivatottan kíséri figyelemmel az emberi jogok, ezen belül pedig a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Ukrajnában és az egész világon...

A hivatalos indoklás szerint ez azért fontos, mert az állami tisztségekre pályázók nem lehetnek kettős állampolgárok. Az nem teljesen világos, hogy ez miért kizáró ok, de feltehető, hogy az ukrán-orosz kérdés erősen közrejátszik. De az nem a mi problémánk! Helyesebben, mégis csak a mi problémánk is, mert a nyelvtörvényt, vagy a sajtótermékekre vonatkozó korlátozásokat, vagy a Magyarországra tartó gázolaj-vezeték államosítását is mind-mind az orosz-ukrán konfliktus szülte kényszerhelyzettel magyarázzák az ukránok.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint szükség van az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogainak védelméről szóló törvény elfogadására, nem utolsósorban az ukrán társadalom megerősítése, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának a védelme érdekében – közölte pénteken az Elnöki Hivatal sajtószolgálata, adta hírül a Levij Bereg hírportál...

“Nem gondolom, hogy bármely szupermarket egy ilyen ügy kapcsán szeretne országos „hírnevet” szerezni magának, hogy számukra a törvény nem törvény, és az ország nem az ország. Nincs ilyen nálunk és valószínűleg nem is lesz. Ezért nincsenek is alkalmazásban nálunk nyelvellenőröket, és beépített vásárlókat stb...”

Mint ismert, Zelenszkij elnökválasztási kampányában a nyelvtörvény felülvizsgálatát helyezte kilátásba, ehhez képest az ellenzéki oroszbarát erő képviselői támadták azt meg a taláros testület előtt, de beadványuk egy helyben topog. A regnáló hatalom részéről semmilyen politikai szándékot nem lehet felfedezni a nyilvánvalóan alkotmányos jogokat sértő jogszabály felülvizsgálatára, annak módosítására vonatkozóan...

Több, mint 60 magyar iskolában oktató tanár nem kapta meg a pedagógus támogatást, erről Nemes István írt szerdán a Kárpátaljai Politikai és Gazdasági Fórum nevű a Facebook-csoportban. A zárt csoport adminisztrátorának értesülései szerint olyan pedagógusokról van szó, akik valamilyen más, vélhetően ukrán párt listáján indultak az október végi önkormányzati választásokon...